Kína régóta gazdasági szankciókkal bünteti a politikai ellenlábasait. Hiába népszerű étel az országban a norvég lazac, Peking kétszer is bekeményített Norvégiával szemben, amikor ellenzéki aktivisták Liu Hsziao-po Nobel-békedíját támogatták. De az ausztrál borászok is megízlelték Peking szigorú szankcióit. Egy az egyben nincs sok esélye egy országnak Kínával szemben, ám egy friss tanulmány szerint ha az Egyesült Államok és szövetségesei együttesen lépnének fel, akkor rövid pórázon tarthatnák Pekinget.
Kína legalább 70 százalékban függ az Egyesült Államokból és a szövetséges országokból importált több mint 400 árucikktől, évente nagyjából 47 milliárd dollár értékben
– állítja Victor D. Cha, a washingtoni székhelyű Center for Strategic and International Studies elemzője.
A termékek köre a luxuscikkektől a kulcsfontosságú kínai iparágak számára szükséges nyersanyagokig terjed.
Az elemzés szerint Kína gyakorlatilag teljes egészében Japánból, az Egyesült Államokból és Dél-Koreából importálja
a napelemekhez nélkülözhetetlen ezüstport.
Ausztrália, Kanada és az Egyesült Királyság az akkumulátorokhoz használt nikkelpor és nikkelpehely kínai importjának 86 százalékát adja. Kína a cirokmag közel kétharmadát importálja az Egyesült Államokból, amelyet a hagyományos kínai italokhoz használnak.
Az elemzés szerint Peking arra épít, hogy
külön-külön megfélemlíthet országokat, mert úgysem lesz kollektív válasz.
Japán adja a legtöbb magas függőségű tételt, 124 árucikket, ezt követi az Egyesült Államok 87, Németország 64, Dél-Korea 28 és Franciaország 27 tétellel.
