A 14. században élt angol szerzetes, William Ockham gondolata alapvetően arra utal, hogy ha egy jelenség leírására többféle magyarázat is adódik, akkor érdemes azok közül a legegyszerűbbet választani, és – innen a név – leborotválni a felesleges és szükségtelen részleteket. Eresszük rá ezt az elvet a sok befektetőt foglalkoztató kérdésre: miért teljesített az amerikai részvénypiac az elmúlt években sokkal jobban, mint az európai?
Bonyolult magyarázatokból a különféle befektetési házak elemzéseit olvasva nincs hiány: hatékony és kevéssé hatékony válságkezelések, geopolitikai kihívások, az amerikai és az európai részvénypiacok eltérő szektorösszetétele és az ebből fakadó, az értékeltségi szorzókban visszaköszönő különbségek – szólnak a leggyakoribb magyarázatok, amelyek mindegyikében van is természetesen igazság. Ha „borotválunk”, akkor a lényeg talán mégis egyszerűbb. Alapvetően ugyanis arról van szó, hogy míg az elmúlt másfél évtizedben az amerikai gazdaság növekedni tudott, az európai nem.
Tudjuk persze, hogy a gazdaság nem egyenlő a tőzsdével, a gazdaságok belső szerkezete és a részvénypiacok abban betöltött szerepe nagyon különböző, és a GDP-statisztika sem tökéletes mérőszáma a gazdasági jólétnek, a jelenség mégis elgondolkodtató. Különösen úgy, ha még egy lépéssel továbbmegyünk, és figyelembe vesszük, hogy – szintén persze leegyszerűsítve – egy ország vagy egy térség gazdaság teljesítménye attól függ, hogy hányan, mennyit, milyen technológiával és milyen hatékonyan dolgoznak. A kulcsszavak: demográfia, munkaerőpiaci aktivitás, technológiai fejlettség, produktivitás. A fenti tényezők közül pedig soknál az elmúlt években nagyon látványosak lettek az USA és az eurózóna közötti eltérések.
Míg az Egyesült Államok és az eurózóna gazdasága 2008 végén nagyjából azonos méretű volt, az IMF számai szerint 2023-ra nagyon nagy különbség alakult ki: az USA dollárban számolt nominális GDP-je közel 80 százalékkal nagyobb, mint az euróövezet gazdasági kibocsátása. A 15 és 64 év közötti, munkaképes korú lakosság tekintetében az USA 2008 vége óta közel 6 százalékos növekedést tud felmutatni az eurózóna stagnálásával szemben, az MSCI egyes régiókra vonatkozó indexeit nézve pedig míg az öreg kontinensen a tőzsdei cégek egy részvényre jutó eredménye az elmúlt mintegy másfél évtizedben 10,8 százalékkal csökkent, a tengerentúlon 175 százalékkal nőtt.
Összefoglalva tehát, persze mindig lehet (és befektetőként kell is) mélyebbre és mélyebbre ásni, a lényeg talán nem is annyira bonyolult: a jó részben demográfiai trendek alapján meghatározott gazdasági növekedési pálya megkerülhetetlen tényezőnek tűnik, amikor az amerikai és az európai tőkepiaci különbségekről beszélünk.
