Váratlan akadályba ütközött Biden elnök ambíciózus programja, hogy Amerika saját kezébe vegye a csipgyártást. Áll a bál Arizonában, ahol a Taiwan Semiconductor Manufacturing 40 milliárd dollárt fektet be két phoenixi csipgyártó üzembe, s a Csiptörvény (Chips Act) értelmében 15 milliárd dollárnyi adójóváírást és támogatást kap a Biden-adminisztrációtól. Ám a beruházás késik, mert a TSMC szerint nem áll rendelkezésre a speciális szakképzettséggel rendelkező munkaerő. A 14 szakszervezetet képviselő Arizonai Építőipari Kereskedelmi Tanács pedig blokkolja a tajvani vendégmunkások bevonását. A csipgyárak építkezésén 12 ezren dolgoznak, s a szakszervezetek a dolgozók több mint negyedét képviselik.
A TSMC nem tiszteli az amerikai munkásokat
– írták a szakszervezetek a kongresszus tagjainak címzett levélben, melyben azt kérik a törvényhozóktól, hogy állítsák le a tajvani munkavállalók vízumainak kiadását. Azzal érvelnek, hogy
az Ázsiából érkező munkavállalók alkalmazása aláássa a Csiptörvény egyik fontos célját:
több amerikai munkahely teremtését az ágazatban.
A Wall Street Journal értesülése szerint, a TSMC 500 ideiglenes vízumot kért, egy olyan tapasztalt szakemberekből álló csoportnak, amely kulcsfontosságú ismereteket adhatna át a helyi munkavállalóknak.
Amerikai iparági vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a szakképzett munkaerő hiánya a Csiptörvény által ösztönzött program szűk keresztmetszete. Miközben a csipgyártókat Ázsiából az Egyesült Államokba csalogatják, már
2030-ra 67 ezer fős munkaerőhiánnyal szembesülhet az iparág.
A betöltetlen állások 39 százalékába kétéves képzési idejű technikusokat, 35 százalékába négyéves képzési idejű mérnököket várnak.
