Nesze neked kötvényhozam – már dörzsöli a tenyerét az amerikai adóhatóság
Amerika újra felfedezte a fix kamatozású befektetéseket. Hála a jegybank szerepét betöltő Fed agresszív kamatemelési periódusának, tavaly óta szépen kivirágzott a fixpiac. Emlékezetes vásárlói hisztériát keltettek tavaly ősszel az I Bondok, amikor összeomlott a washingtoni pénzügyminisztérium honlapja a kötvényesek rohama miatt. A Refinitiv Lipper adatai szerint, az elmúlt öt hétben a befektetők nettó 91,1 milliárd dollárt fektettek pénzpiaci alapokba. Hasonlóan népszerűek voltak az amerikai államkötvények, magas hozamú kötvények és kötvényalapok, valamint más fix kamatozású eszközök.
Közben
az amerikai könyvelők már a fejüket csóválják.
Mert ügyfeleik a zéró kamatok időszakában elfeledkeztek róla, hogy adóköteles befektetésekről van szó. És a mostani 4 százalék körüli kockázatmentes hozamok után vastagon fog majd az adóhatósági tisztviselők ceruzája, amikor jövő tavasszal kiküldik az adószámlákat.
Az emberek elszoktak a tényleges kamatjövedelemtől, s most nem veszik észre, hogy a kötvénybefektetések is adókötelesek
– fogalmazott Neil Denman, a Little Rock Ark mérlegképes könyvelője. Hozzátéve: ha valakinek van 100 ezer dollárja egy pénzpiaci alapban, ami 5 százalékot fizet, akkor 1 500 dollár befizetendő adóval kell kalkulálnia. Arról nem is szólva, hogy a befektető
lakóhelyétől függően kiróhatnak rá állami vagy szövetségi adót, esetleg egyszerre mindkettőt.
Például Arkansasban az arkansasi kötvények adómentesek, de a többi állam kötvényei után jövedelemadót kell fizetniük az arkansasi lakosoknak.
A felduzzadt kötvényhozamok nem várt következménye, hogy a hirtelen termőre fordult befektetések jövedelme összeadódik, és áttolja az ügyfelet egy magasabb adósávba
– figyelmeztetett Dan Griffith, az ohiói Huntington Private Bank vagyonstratégiai igazgatója. Mondván, az alacsonyabb jövedelmű befektetők számára ez azt jelenti, hogy adót kell fizetniük a társadalombiztosítási ellátások után, míg a bruttó 200 ezer dollárnál magasabb jövedelműek szembetalálkoznak a 3,8 százalékos nettó befektetési adóval.
Persze az Egyesült Államokban is vannak jelentős befektetési adókedvezmények. Például a nyugdíjcélú befektetések esetében, ám
ekkor sem adómentességre kell gondolni, hanem csak adóhalasztásra.
Míg a tavalyi I Bond rohamot az fűthette, hogy az inflációtól védett és szövetségi adókedvezményekkel támogatott befektetést legalább egy évig tartani kell,
cserébe a deflációtól is védett a kötvény.
Amíg ugyanis a másodlagos piacon szabadon forgatható, inflációvédett TIPS kötvények értéke csökkenhet deflációs hullámvölgyben, addig az I Bond értéke sosem süllyedhet az előző havi érték alá, vagyis az inflációs korrekciókat nem erodálhatja a későbbi defláció.
A méltán népszerű kincstárjegyek mentesek az állami és az önkormányzati adók alól. A szövetségi adók esetében pedig vásárláskor választható a kifizetéseknél a kényelmes „adóvisszatartás” funkció. Egyébként az éves bevallással kell leróni a szövetségi adóterhet.
