Júliustól ismét emelkedni kezdett az olaj kurzusa, s vele párhuzamosan az amerikai olajipari részvényekben is kisebb rali bontakozott ki. Ennek egyrészt az az oka, hogy az elmúlt hat hét makrogazdasági mutatói azt a képet festik, hogy a elmaradhat az Egyesült Államokban. A „soft landinghoz”, azaz puha talajra érkezéshez képest is optimistábbak most az elemzők, ha a növekedéséről van szó. Egy fellendülő gazdaság üzemeltetéséhez pedig még mindig a fosszilis energiahordozókra van szükség elsősorban. Kapcsolódhat a növekvő energiaigényhez Kína is, ahol ugyan rövidebb távon kedvezőtlen makromutatók érkeztek, de a hosszú távú a Covid-lezárások feloldása után megindult keresletnövekedés még mindig tart.
Másrészt a geopolitika is a fekete arany felé tereli a befektetőket. Állóháborúvá merevedett az ukrán–orosz front, és most úgy tűnik, hogy ez még sokáig így maradhat. Ennek finanszírozásához jól jön a magas olajár, és a jövő évi amerikai választásokat is befolyásolhatja, ha a magas energiaárak miatt az amerikai választók elégedetlenek a jelenleg irányító demokrata vezetéssel. Teljesen logikus lépés volt tehát, hogy Oroszország szeptember elején bejelentette, hogy az év végéig napi 300 ezer hordóval (bpd) meghosszabbítja az olajexport önkéntes csökkentését. Nem volt ezzel egyedül. Oroszország, a világ második legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábiával lépést tartva csökkentette az olajkitermelést és az exportot. Az elemzőket nem a bejelentés ténye, hanem a várható időtartam lepte meg, mivel az arab ország is év végéig a napi 1 millió hordónyi önkéntes termeléscsökkentést irányzott elő. Korábban csak egy hónapos önkorlátozásra lehetett számítani.
Ebben a helyzetben lehetne ugyan a tél közeledtével a további olaj és gázáremelkedésre közvetlenül is spekulálni, de a nyersanyagpiacok volatilitása miatt talán érdemes a folyamatokból profitáló részvények felé nézelődni. Az egyedi részvénykockázatot kiküszöbölendő érdemes megvizsgálni az SPDR XLE ETF-et, azaz tőzsdén kereskedett befektetési alapot, amely 32 vezető amerikai olaj- és gázipari részvényt tartalmaz. A négy vezető az Exxon Mobil, a Chevron, a Schlumberger és a ConocoPhillips a teljes súlyozás majdnem felét adja. A költséghatékony kollektív befektetési termékkel így elérhetők az amerikai piac nagyjai, amelyek a múltban némi lemaradással követték általában az általános ralit. Ebben az évben sem volt ez másképp: az AI-részvények tündöklése után a szektor rotáció nyomán most kezdtek ralizni a defenzívebb iparágak, így az olajszektor is.
Bár hosszú távon a kizárólag fosszilis energiahordozókra támaszkodó vállalatok profitabilitása előrejelezhetően romlani fog, a piacvezetők – amelyek az XLE ETF-et is alkotják – egyrészt költségcsökkentésekkel, másrészt az új iparágak felé nyitással igyekeznek már most jó színben feltűnni a befektetők előtt. Nem valószínű ugyan, hogy ez az iparág lesz a következő tíz év nyertese, de rövid távon érdemes lehet kihasználni ciklikusságát.
A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel, és azt a PFN Prestige Financial Zrt. az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.
