Az Európai Bizottság (EB) 376 millió eurós (több mint 142 milliárd forintos) bírsággal sújtotta az Intelt, amiért az amerikai vállalat árengedményeket adott a Dellnek, a Lenovónak és a HP-nak. Az érintettek cserébe az Intel által gyártott processzorokat (CPU) használták laptopjaikban és számítógépeikben. A Bizottság szerint a cég ezzel a legfőbb riválisát, az AMD-t igyekezett kiszorítani a piacról.

Santa,Clara,,Ca,,Usa,-,Feb,26,,2020:,The,Intel
Az EU szerint a vállalat visszaélt az erőfölényével.
Fotó: Shutterstock

A jogi csata valójában már 14 év óta tart a felek között: a kaliforniai székhelyű csipgyártó óriás eredetileg 2009-ban kapott több mint 1 milliárd eurós büntetést az uniótól, de az Intel akkor bírósághoz fordult. Az Törvényszéke 2014-ben helybenhagyta az EB döntését, de a blokk legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve, az Európai Unió Bírósága 2017-ben hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét és visszautalta az ügyet első fokra.

A Törvényszék ennek megfelelően tavaly megsemmisítette a bírságról szóló döntést, amit azzal indokolt, hogy a Bizottság elemzése hiányos volt. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az uniós versenyszabályok értelmében erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhetett az Intel gyakorlata. Az EB így újból megnyitotta az ügyet és újabb, kisebb összegű büntetéssel sújtotta a céget. Az még kérdéses, hogy a cég felveszi a kesztyűt és ismét jogi útra tereli a döntést, vagy ezúttal inkább kifizeti a bírságot.

Kínán tört meg az Intel milliárd dolláros Tower-üzlete

Az Intel kihátrált az izraeli Tower Semiconductor 5,4 milliárd dolláros felvásárlásából, mivel a jövő kedden lejáró szerződésükre a kínai hatóságok még mindig nem bólintottak rá. Az ázsiai nagyhatalom az elmúlt években a szigorú ellenőrzés mellett egyre gyakrabban az időt is húzza, hogy megnehezítse az amerikai vállalatok működését. Pedig Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója keményen lobbizott a Tower-ügy mellett, még Kínában is járt, hogy meggyőzze a tisztviselőket.