Mintegy 425 millió ember fektetett eddig kisebb-nagyobb összegeket világszerte valamilyen kriptodevizába – derül ki a brit Henley & Partners befektetési tanácsadó cég friss jelentéséből.

Businessman,Investor,Man,Stand,Front,Of,Virtual,Digital,And,Using
Businessman investor man stand front of virtual digital and using smartphone for analyze trend chart bitcoins and issue order trading bitcoin, Digital Technology Business concept.
Fotó: Shutterstock

A felmérés szerint annak ellenére, hogy a digitális devizák már nem dübörögnek úgy, mint népszerűségük csúcsán, továbbra is igen népszerű befektetésnek minősülnek.

Az úgynevezett Z generáció – azaz a 18 és 25 év közötti korosztály – több mint fele például már élt ezzel a lehetőséggel. 

Az amerikaiak 75 százaléka azonban egyáltalán nem biztos benne, hogy a kriptopénzekbe való az azokkal való kereskedés vagy bármilyen célú használatuk biztonságos lenne

– áll a Pew Research CNBC által idézett áprilisi felmérésében. 

A megkérdezettek 45 százaléka azt is elárulta, hogy befektetései nem úgy teljesítettek, mint ahogy előzetesen gondolta, és csak 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy az eredmény meghaladta a várakozásait. 

A Henley & Partners szerint azonban egy réteg mégis igen jól járt ezekkel az eszközökkel, nekik sikerült több millió vagy akár milliárd dollár értékű állományt is felhalmozniuk. 

Közülük 88 200 magánszemélynek van legalább 1 millió dollár értékű kriptovagyona, ők az összes kriptofelhasználó kevesebb mint 1 százalékát teszik ki. Ebből a közel 90 ezer befektetőből valamivel többen, mint 40 ezren tartják befektetéseiket bitcoinban.

Sokkal kevesebben, mindössze 182-en rendelkeznek 100 millió dollárt meghaladó digitális vagyonnal, akik között 78 bitcoinmilliomos akad.

Az abszolút csúcsra viszont mindössze 22-en jutottak fel, vagyis ennyi embernek van legalább egymilliárd dollár értékű kriptoállománya. Hatan közülük befektetéseiket kizárólag bitcoinban tartják.

 

A jelentés megírásának idején amúgy a kriptopiac teljes értéke 1180 milliárd dollárra rúgott.

A felmérés részeként az egyes országok összevetésére a Henley & Partners egy úgynevezett kriptoelfogadási indexet is kidolgozott, amely számos tényezőt vesz figyelembe, köztük a kripto nyilvános elfogadottságát, a szabályozási környezetet és a kriptojövedelmek adóztatását.

Az összesített indexet egyébként Szingapúr vezeti, míg a második helyen Svájc, a harmadikon az Egyesült Arab Emírségek áll, az ötödik és a hetedik helyet pedig az Egyesült Államok és Nagy-Britannia foglalja el.

A top 10 további országai közé tartozott Ausztrália a hatodik helyen, valamint Kanada, Málta és Malajzia a nyolcadik, kilencedik és tizedik helyen.

Szingapúr és az Egyesült Arab Emírségek a legjobb minősítést a baráti adókörnyezetre tekintettel kapta. Ebben a kategóriában az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság messze lemaradt, és kiesett a top 10-ből. 

A lakossági elfogadás és érdeklődés azonban magas a két vezető angolszász országban, az Egyesült Államok a harmadik, az Egyesült Királyság pedig a negyedik helyen végzett. 

Az Egyesült Arab Emírségek és Szingapúr itt is az első, illetve a második helyre került. 

Az Egyesült Államok vezeti az infrastruktúra rendelkezésre állásával összefüggő listát, amely azt tükrözi, hogy mennyire terjedtek el a kripto-ATM-ek, léteznek-e digitáliseszköz-váltók, és hogyan kezelik a helyi bankok a kriptovalutákat.

Az Egyesült Királyság az innováció és technológia kategória élén áll.

A kriptovalutákba való befektetés rendkívül népszerűvé vált az elmúlt években, különösen a koronavírus-járvány idején. A közgazdászok és befektetési tanácsadók azonban óvatosságra intenek, mivel a digitális devizákat rendkívül volatilis eszköznek tekintik, amelyek gyorsan veszíthetnek értékükből, és sok ország még jogilag sem szabályozta az ilyen befektetéseket, illetve a kriptotérben működő vállalatokat. 

A felhasználók és befektetéseik ezért kevésbé védettek, mint például a részvénypiacon, és ki vannak téve az FTX kriptotőzsde tavalyi összeomlásához hasonló válságoknak.