BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Prémium Magyar Állampapír: mi a jobb, eladni 2025-ben vagy megtartani lejáratig?

A Prémium Magyar Állampapír a befektetők nagy kedvencévé vált, mely jövőre még vaskos reálhozamot, 2025-re azonban már csak visszafogott profitot ígér, ez pedig visszaváltási hullámot indíthat el. A kibocsátó ugyan erre válaszul megteheti, hogy felemeli a visszavásárlás költségét, de a szakértő szerint sokkal jobb, ha inkább motiválja a kötvényeseket arra, hogy lejáratig tartsák a papírokat.

A Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) az elmúlt időszakban nem véletlenül a hazai befektetők kedvenc befektetési eszközévé váltak, hiszen az infláció szintje feletti hozammal kecsegtettek egy olyan piaci környezetben, amikor az egyetlen biztos dolog a bizonytalanság volt – meg persze a két számjegyű infláció. Az aktuálisan értékesített sorozat kamatprémiumát ugyan időközben csökkentette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), de a PMÁP népszerűségét még ez sem tudta megrendíteni. 

Az inflációkövető kamatozás pedig minden elemzői várakozás szerint jövőre vaskos reálhozamot eredményez majd a befektetők számára. A lakossági PMÁP-állomány jelenleg 6443 milliárd forintra rúg, míg a második legnépszerűbb államkötvény, a MÁP Plusz csak 918 milliárd forintnyi befektetést tudhat magáénak.

Budapest 20160108 Magyar Államkincstár állampapír forgalmazás
Fotó: Szabó Miklós

A PMÁP vásárlásától azonban egyre több lakossági befektető kezd el ódzkodni, látva a hazai inflációs pályával kapcsolatos kilátások alakulását: a prémiumpapír kamatszámítási módja ugyanis úgy épül fel, hogy abból jövőre a kötvényesek jelentős, messze az aktuális inflációs szint feletti hozamot tehetnek majd zsebre – hiszen az idei átlaginfláció, ami a papír kamatszámításának alapját képezi, 17,6–18,1 százalék közt lehet (ez az MNB frissített prognózisa). Tehát a most értékesített PMÁP-ok 2024-ben akár 18,35 százalék kamatot is hozhatnak.

Az aktuális pénzromlás jövőre már minden jel szerint egy számjegyű lesz, emiatt 2025-ben a PMÁP-befektetések hozama is sokat csökken, mivel a 2024-es átlaginfláció plusz az arra számított, jelenleg éppen 0,25 bázispontos kamatprémium szerény, egy számjegyű hozamot jelenthet majd csupán a befektetők számára – így eltűnik a PMÁP előnye például az ingatlanbefektetésekkel, részvényekkel szemben.

A befektetők félelme ennek kapcsán az, hogy ugyan a kibocsátó a hatályos kiírás szerint jelenleg még a névérték 99 százalékán bármikor visszavásárolja a kötvényeket (naponta jegyez visszavásárlási árfolyamot az ÁKK) – és még az aktuális kamatokat is kifizeti –, a romló hozamszint láttán a lakosság még lejárat előtt elkezdheti visszaváltani a PMÁP-jait. A félelmek szerint ezzel arra ösztökélve a kibocsátót, hogy az csökkentse a visszaváltási árfolyamot (amit bármikor megtehet), hogy elérje, ne kelljen visszafizessen több ezermilliárd forintot a lakosság felé egy szűk időtávon belül.

Ugyan egy év csúszással, de az infláció csökkenésével párhuzamosan a PMÁP hozama is drasztikusan csökkenni fog.

Egy adott kötvény kibocsátója azonban nem csupán a visszaváltás megnehezítésével, de bizonyos előnyök garantálásával is elérheti, hogy egy adott eszközt lejáratig tartsanak a befektetők. Ennek kapcsán megkerestük Kalapos Csabát, az SPB Befektetési Zrt. privátbanki igazgatóját, aki rámutatott: hazánkban sem idegenek ezek a megoldások, ugyanakkor elsősorban a versenyszféra alkalmazza őket, tehát a vállalati kötvényekre inkább jellemző az ösztönzők beépítése.

Az egyik lehetőség a kibocsátók számára, hogy a kötvény visszahívási, átváltási vagy kamatfizetési paramétereivel ösztönözhetik a befektetőket – mint történt ez az OTP által garantált Opus-kötvénynél, amely a 2006-os kibocsátása után 2018-ig OTP-részvényekre volt átváltoztatható

– fejtette ki Kalapos Csaba. 

A szakértő rámutatott: az OTP akkori részvényárfolyama miatt ez a konverzió nem érte meg a befektetők számára, de a bankpapírok felfutásának esélye mindvégig benne volt a levegőben, ez pedig jelentős ösztönzést jelentett a kötvényesek számára, hogy minél tovább tartsák az Opus-kötvényeket. 

A szakértő hozzátette: a kibocsátó ezt a kötvényt 2021-ben visszahívta, így a névérték alatt forgó papírt névértékén, a teljes kamatösszeg kifizetése mellett váltotta vissza, azonnali árfolyamnyereséget biztosítva ezzel a befektetőknek. 

A másik út lehet az, hogy a kötvény visszaváltási vagy eladási lehetőségeit szigorítják a kibocsátók, tehát egy bizonyos ideig vagy nem lehet eladni, vagy csak magasabb költséggel tudja visszaváltani idő előtt a kötvényeit a befektető. Ilyenre volt már példa korábban a PMÁP-sorozatok esetében is

– vázolta fel Kalapos Csaba, hozzátéve, hogy ebben az esetben a kibocsátó egyszerűen kétszeresére növelte a visszaváltás költségét, hogy visszafogja az eladási ambíciókat.

A kötvények lejáratig tartásra való ösztönzésének módjainak azonban szinte csak a kibocsátó képzelete szab határt: ezt támasztja alá az az adósságkonstrukció is, amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő álmodott meg még 2013-ban, a Ticker-kódjuk alapján csak HUSTHO-ként emlegetett eurós kötvények esetében, melyekkel a befektetők jogot szereztek arra, hogy egy előre meghatározott árfolyamon és időszakban (a futamidő utolsó 6 hónapjában) papírjaikat Richter-részvényekre válthassák át.

Ez az eszköz a befektetők számára igazán kedvező konstrukciót jelentett, de egyes fedezeti alapok még két lépéssel továbbgondolták az ügyletet, 

és szinte garantált profitot generáltak belőle 

– ugyanis ahogy a papírok lejárata közelebb került, a garantált átváltási árfolyam és a valós kurzusállás közti különbözet egyre inkább a pozitív irányba tolódott el, de a részvényre váltás lehetősége még nem volt nyitott, ugyanis ezt csak a lejáratot megelőző fél évben tehették meg azok, akik bevásároltak az eszközből. 

A fedezeti alapok ezért a célból, hogy ezen az előállt árfolyam-különbözeten még akkor is pénzt tudjanak csinálni, ha szűkülne a két árfolyam közti rés, elkezdték shortolni a Richter részvényeit: a logika az volt, hogy ha a kurzus csökken, a shortokon nyernek, ha viszont az emelkedik az átváltásig, akkor a shortokon ugyan buknak valamennyit, de a tetemes átváltáskori különbözeten még annál is nagyobbat nyernek.

Kivételesen jó vétel volt az MNV Richter-konvertibilis kötvénye.

Az érintett kötvénysorozat 2013-as kibocsátásakor a Richter árfolyama 4500 forint környékén mozgott, míg 2019-es lejáratakor 5500 forint felett járt a kurzus úgy, hogy közben 7000 forint felé is felnéztek a részvények – minden fronton jó vétellé téve ezt az eszközt a befektetők számára.

Más liga erősebb versenytársakkal: ezentúl tízéves időtávon érdemes értékelni, mit tud a Prémium Magyar Állampapír

A PMÁP átalakulása rengeteg magyar befektetőt érint, az új sorozat futamideje tíz évre nő. Ilyen hosszú befektetési horizonton már érdemes összevetni a hozamokat a részvényekkel és az ingatlanárakkal.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.