Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfőn módosította a 2023-as finanszírozási tervét 4113 milliárd forintos, módosított nettó finanszírozási igény figyelembevételével – írja közleményében az ÁKK. Az államadósság-kezelő tavaly decemberben még 3409 milliárd forintos nettó kibocsátással számolt, most ezt srófolta feljebb több mint 700 milliárd forinttal.
Az ÁKK szerint a lakossági értékesítés vártnál kedvezőbb alakulása, valamint a diszkontkincstárjegy (dkj) iránti kereslet hatására kialakult többletlikviditás lehetővé tette a forintkötvényekre vonatkozó terv csökkentését. A devizafinanszírozási terv emelése a 2024-ben esedékes devizakötvény-lejáratok közel félmilliárd dollár értékben történő előfinanszírozását, továbbá a nemzetközi bizonytalanságból fakadó kockázatok mérséklését célozza. A megemelt finanszírozási igény mellett az éves finanszírozási terv 73 százalékban teljesült augusztus végéig.
A most bejelentett főbb változások értelmében
- az intézményi forintkötvények esetében 2872 milliárd forintról 75 milliárd forinttal, 2797 milliárd forintra csökkent az aukciós, míg 390 milliárd forintról 150 milliárd forinttal, 240 milliárd forintra a csereaukciós kibocsátási terv,
- a lakossági forintkibocsátási terv 4667 milliárd forintról 418 milliárd forinttal, 5085 milliárd forintra nőtt,
- a devizafinanszírozási terv pedig 2897 milliárd forintról 230 milliárd forinttal, 3127 milliárd forintra emelkedett.
Az idei évre tervezett kibocsátások mértéke ezáltal 10 827 milliárd forintról 422 milliárd forinttal, 11 249 milliárd forintra emelkedett.
Lakossági forintpiac
A lakossági forint-állampapírokból augusztus 31-i értéknapig 3794 milliárd forintnyi bruttó kibocsátás valósult meg 2023-ban. Az ÁKK 4667 milliárd forintról 5085 milliárd forintra emelte a lakossági forint-állampapírokra vonatkozó éves bruttó kibocsátási tervet, a növekmény tükrözi az augusztus végéig tapasztalt, előzetes várakozásokat meghaladó keresletet.
A 2023. januárban bevezetett értékesítési korlátnak köszönhetően a PMÁP idei állománynövekedése a vagyoni koncentráció csökkenése mellett valósul meg.
Intézményi forintpiac
Az intézményi forintkötvénypiacon a diszkontkincstárjegyek iránt a magasabb kereslethez hozzájárult a lakosság körében a termék várakozásokhoz képest magasabb értékesítési volumene, illetve az új, elsősorban befektetési alapokat érintő jogszabály megjelenése, melyhez igazodva az ÁKK növelte a dkj- és változó kamatozású államkötvény-kibocsátásokat.
A többlet-dkj-kibocsátások közel 600 milliárd forintnyi addicionális likviditást eredményeztek, megteremtve az intézményi forintállamkötvény-kibocsátási terv csökkentésének lehetőségét, amellett, hogy az év hátralévő részében az ÁKK továbbra is a dkj-állomány csökkenésével számol.
A forintkötvény-kibocsátási terv módosításakor az ÁKK elsődleges célja a lejárati szerkezet további simítása, és ezzel együtt a 2025-ben és 2026-ban esedékes intézményi forintállamkötvény-lejárati csúcsok mérséklése volt.
Egy kis európai ország megtalálta a sikerreceptet, özönlik a háztartások pénze az államhozEurópai szinten is rekordméretű, 21,9 milliárd euró értékű lakossági kötvénykibocsátást hajtott végre Belgium szeptember elején. |
Az ÁKK most összesen 537 milliárd forinttal csökkentette a 2023-ban kibocsátani tervezett mennyiséget, főként a 3 és 5 éves lejáratokon, míg a hosszabb lejáratokon és a változó kötvényekre vonatkozóan összesen 462 milliárd forinttal növelte, figyelembe véve az időarányos teljesülést, így az intézményi forintkötvények aukciós kibocsátási terve 75 milliárd forinttal, a csereaukciós kibocsátási terv pedig 150 milliárd forinttal csökkent.
Intézményi devizapiac
A devizafinanszírozási tervet augusztusban 230 milliárd forinttal növelte az ÁKK. A finanszírozási terv módosítása megteremti a lehetőséget egy benchmark méretű eurókötvény kibocsátására, az ebből adódó forrástöbbletet az ÁKK devizakötvények előfinanszírozására vagy lejárat előtti visszavásárlására is tudja fordítani.
Emellett az újonnan bevont devizaforrás lehetőséget ad az európai uniós források terhére megvalósítandó programok előfinanszírozására – hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához. Így e programok zavartalan megvalósítása akkor is folytatódhat, ha a kormány szándékaival ellentétben tovább csúszna egyes programok bizottsági támogatása.
A devizafinanszírozási terv módosítása nem érinti a dollárkötvény-kibocsátási tervet, így dollárkötvény-kibocsátás nem várható 2023 hátralévő részében. Mindezen túl az ÁKK a korábbi gyakorlatnak megfelelően befektetői igény esetén fenntartja a lehetőségét a további zárt körű kötvénykibocsátásnak, illetve az újonnan indított Euro Commercial Paper (ECP) program keretén belül történő dollár- és/vagy euróinstrumentumok kibocsátásának is.
