A vártnál fél évvel később kezdődhet az Európai Központi Bank kamatcsökkentési ciklusa
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Központi Bank (EKB) 2024 szeptemberéig nem csökkenti az irányadó kamatlábakat – derül ki a Bloomberg legfrissebb, közgazdászok körében végzett felméréséből. A válaszadók korábban arra számítottak, hogy ez már jövő márciusban megtörténik. A megkérdezettek szerint az eurózóna inflációja a következő évben 2,7 százalék lehet, ami 2025-ben 2,1 százalékra mérséklődik.
A közgazdászok úgy vélik, hogy az eurózóna gazdasága idén fél százalékkal bővül, ami 2024-ben 0,7 százalékra gyorsul. A felmérés egybecseng a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves, marrákesi ülésén felszólaló EKB-tisztviselők megjegyzéseivel. Például Martins Kazaks, a Kormányzótanács tagja szerint a jelenlegi gazdasági előrejelzések nem állnak összhangban a 2024 első felében történő csökkentéssel, arra legfeljebb a második fél évben kerülhet sor.
A szlovén jegybank elnöke, Bostjan Vaslea közölte: hosszabb kamatemelési időszakra lesz szükség ahhoz, hogy elérjék a 2 százalékos inflációs célt, amit a befektetők is elfogadtak. Az Európai Központi Bank 2022 júliusa óta összesen tíz kamatemelést hajtott végre, legutóbb szeptemberben 25 bázisponttal emelte három irányadó kamatát: a refinanszírozási referenciakamat az eddigi 4,25 százalékról 4,5 százalékra nőtt, míg
az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatai 4,75, illetve 4 százalékra módosultak.
Christine Lagarde, az EKB elnöke a döntés után kijelentette, hogy a pénzromlás mérséklődött ugyan, de még mindig túl magas a 2 százalékos célértékhez képest. A mostani kamatszintet már alkalmasnak ítéli a középtávú inflációs cél eléréséhez, de továbbra is adatvezérelt megközelítést alkalmaznak a jegybanki szigor megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásakor.
A közgazdászok most szeptemberben várnak kamatvágást. A jegybankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még tavaly szeptemberben jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát.
Az előző hónapban az MNB a várakozásoknak megfelelően változatlanul 13 százalékon tartotta az irányadó kamatot. A régióban elsőként a cseh jegybank zárta le kamatemeléseit tavaly júniusban, míg a lengyel központi bank 2022 szeptemberében emelte utoljára irányadó rátáját. Az amerikai Fed az előző hónapban változatlanul hagyta a kamatlábat, de idén még várható egy emelés.
Az emelkedő kamatszint hazavágja a teljes európai ingatlanszektortAz olcsó pénz korában csak úgy ömlött a pénz az európai ingatlanalapokba. A jegybanki kamatemelések hatására azonban egyre több helyen lehetett vonzóbb hozamokat találni, emiatt is nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiacra se ezen belül az ingatlanalapokra. Németországban a legrosszabb a helyzet. |
