Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az előzetes várakozásoknak megfelelően stabilan tartotta az irányadó rátát, az 5,25–5,5 százalékos sávban. De a legtöbb illetékes még egyet emelne még az idén. A kamatdöntés előtt a széles piacot leképező S&P 500 index halovány pluszba emelkedett. A klasszikus DJIA kicsit hangsúlyosabb, félszázalékos pluszba kapaszkodott. Míg a technológiai fókuszú Nasdaq Composite lefelé hajlott. A döntés nyomán az S&P 500 index is esni kezdett. A DJIA azonban tartotta magát.
A Federal Reserve tisztségviselői szerdán megszavazták, hogy a kamatlábak 22 éves csúcson maradjanak, ám azt is jelezték, hogy
A mostani ebben az évben már a második olyan ülés, amikor a Fed a kamatemelés ellen döntött. Júniusban is a tartást választották. Arra hivatkozva, hogy legalább egy évre van szükség, hogy a kamatemelések kifejtsék hatásukat, s lelassítsák a gazdasági aktivitást. A tízéves referencia-kincstárjegy hozamának emelkedése is arra utal, hogy a gazdaság nem lassul. A tízéves hozam 4,3 százalék fölé kúszott, ami a 2007-es csúcsokat közelíti. A júliusi Fed-ülés idején 3,9 százalékot mértek.
A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón
Jerome Powell Fed-elnök óva intett attól, hogy a többség által várt idei kamatemelés automatikusnak tekintsék a piaci szereplők. A Fed továbbra is adatvezérelt üzemmódban dolgozik, s a jövőbeni adatok alapján döntenek a további kamatemelésről. Éppen ezért még korai lenne a kamatcsúcsról nyilatkozni. Powell újra lehorgonyozta a 2 százalékos inflációs célt. Kiemelte az erőteljes gazdasági aktivitást, s arra is kitért, hogy az úgynevezett semleges kamatszint magasabban húzódik, mint korábban gondolták.
Jerome megleptésre azt válaszolta a puha landolást firtató kérdésre, hogy egyáltalán nem tekinti alapforgatkönyvnek. Mint mondta, szűk ösvény vezet a reálgazdasági károk nélküli infláció csökkentéshez. Ami mindig is céljuk volt, de sokkal nagyobb baj lenne az infláció magas szinten ragadása. Kitért az első kamatvágás időzítésének megjelölése elől, de szerinte, az első egyeztetésekre már jövőre sor kerülhet.
Már a tengerentúli tőzsdenyitás előtt
nagyban spekuláltak a befektetők, hogy miként reagáljanak
a Fed esti döntésére. Érdekes módon a kötvénypiacot kevéssé érdekelte maga a szerdai döntés. Ahogy Blake Gwinn, az RBC Capital Markets amerikai kamatstratégiáért felelős vezetője fogalmazott:
Felejtsük el 2023-at és a kamatemeléseket. Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy milyen kamatpályát várnak jövőre a jegybankárok.
Júniusban a Fed-kormányzók jövő évi várakozásainak átlaga 4,5 és 4,75 százalék közé esett, ami 0,75 százalékpontos kamatcsökkentést jelentett volna az 5,25–5,5 százalékos rátához képest. Ám tekintettel a gazdaság erejére, előzetesen a jövő évi kamatvárakozások emelkedését várták az elemzők, arra számítva, hogy jövőre csak 5 százalékra mérséklődik az irányadó ráta. Ezt tükrözték a kamatdöntés előtt emelkedő kétéves és ötéves államkincstári hozamok is.
A kamatdöntést megelőző várakozás óráiban újra
előkerült egy régi nóta, a semleges kamatláb,
amely kiegyensúlyozza a keresletet és a kínálatot, amikor felpörög a gazdaság. Ezzel kapcsolatban az tűnik érdekesnek, hogy több Fed-tisztviselő emelte a semleges kamatlábra vonakozó várakozásait. A többség most 2,5 százalékos kamatlábbal számol, amikor az infláció elérte a 2 százalékos célt. Ebből az következhet, hogy a jelzáloghitelek, hitelkártyák és üzleti hitelek kamatlábai, még alacsony infláció mellett is, valószínűleg magasabb szinteken stabilizálódnak. Vagyis nem várható a pandémia előtti alacsony kamatlábak korszakának visszatérése. Ehhez a spekulációhoz kínálhatnak támpontot a 2026-os gazdasági előrejelzések.
A Wall Street komoly hangsúlyeltolódást érzékelt már a kamatdöntés előtt
a Fed kormányzók aggodalmaiban. Egészen a közelmúltig a tisztviselőket jobban aggasztotta annak kockázata, hogy túl keveset emelnek, s emiatt magas szinten reked az infláció. Ezzel szemben most egy másik kockázat kapott nagyobb hangsúlyt, nevezetesen, hogyha túl sokat emelnek, befékezik a gazdaságot.
