Az Európai Központi Bank 25 bázisponttal emelte három irányadó kamatát. Ennek megfelelően a refinanszírozási referenciakamat az eddigi 4,25 százalékról 4,5 százalékra emelkedett. Az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatai 4,75, illetve 4 százalékra változtak a csütörtökön 14 óra 15 perckor kiadott közlemény szerint. Részletekkel a kamatemelésről Christine Lagarde EKB-elnök szolgál, amely szokás szerint a közlemény után fél órával kezdődik.
A határidős árazások alapján előzetesen 66 százalék volt az esélye a kamatemelésnek. A Bloombergnek nyilatkozó elemzők
egyik fele a 4,25 százalékos alapkamat szinten tartására számított, míg a másik fele emelést várt.
Emelés esetén pedig arra számítottak, hogy élénk vitát és szoros szavazást követően 25 bázispontos döntés születik, míg a friss makrogazdasági előrejelzés keretszámairól előzetesen annyi szivárgott ki, hogy a
jövő évi inflációs előrejelzést 3 százalék fölé emelhetik,
míg az idei és a 2024-es növekedési prognózisból valamennyit vághatnak. A kiadott EKB-közleményből kitűnik, hogy a bank szakértőinek szeptemberi inflációs prognózisa az idei évre 5,6 százalék, a jövő évre 3,2 százalék, míg 205-re 2,1 százalék.
Az idei és a jövő évi inflációs prognózist felfelé módosították, míg a 2025-ös előrejelzést lefelé.
Az idei és a jövő évi inflációs prognózis emelése elsősorban az energiaárak magasabb pályáját tükrözi. A mögöttes ároldali nyomás továbbra is magas, annak ellenére, hogy a legtöbb mutató enyhülni kezdett. Ugyanakkor az EKB szakértői kismértékben lefelé módosították az energiát és élelmiszert nem tartalmazó prognosztizált pályáját. Jelentősen csökkentették gazdasági növekedési prognózisukat, most
arra számítanak, hogy az euróövezet gazdasága idén 0,7 százalékkal, jövőre 1 százalékkal, 2025-ben pedig 1,5 százalékkal bővül.
A döntés nyomán beomlott az euró kurzusa. Az euró-dollár jegyzése 1,073-ról percek alatt 1,065-ig süllyedt. Míg
a forint erősödni kezdett, majd 383,6 környékén az euró ellenében hirtelen sarkon fordult és menekülőre fogta. Jó fél órával a bejelentés után már 384,2 környékén járt, gyengült a cseh korona is, és az egyetlen biztató jel, hogy az elmúlt egy hét nagy gyengülése után – ami felbolygatta az egész régió devizapiacait – most jól tartja magát a lengyel zloty.
Az EKB elnöke, Christine Lagarde ekkor már megkezdte sajtótájékoztatóját, amely további értékes jelzésekkel szolgálhat a kamatkilátásokról.
Az EKB közleményében a kamatemelési periódus végére utal,
megfogalmazása szerint az EKB irányadó kamatai olyan szintet értek el, amely kellően hosszú ideig fenntartva jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a célhoz.
Az EKB-val ellentétben a régiónkban Magyarország és Lengyelország már eljutott a kamatcsökkentésekig, és ez nyomást helyezett a régiós devizákra. Ha az EKB kamataival valóban eljutott a csúcsra, az csökkentheti ezt a nyomást.
Matolcsy embere elárulta, meddig vághatják az alapkamatot idén és mekkora lesz a 2024-es inflációAz év végéig akár 10-11 százalékra mérsékelheti az alapkamatot a jegybank, a jövő évi pénzromlás pedig 5-6 százalékos lehet a Reutersnek nyilatkozó monetáris tanácstag, Pleschinger Gyula szerint. |
