Az Európai Központi Bank 25 bázisponttal emelte három irányadó kamatát csütörtökön. A kamatdöntést fél órával követő szokásos sajtótájékoztatóján Christine Lagarde, az EKB elnöke kiemelte, hogy az mérséklődött ugyan, de még mindig túl magas a 2 százalékos célértékhez képest. A mostani kamatszintet – kellő ideig fenntartva –, már alkalmasnak ítéli a középtávú inflációs cél eléréséhez, de továbbra is adatvezérelt megközelítést alkalmaznak a jegybanki szigor megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásakor.
Az idei első fél évben az eurózóna gazdasága stagnált, s a legfrissebb mutatók arra utalnak, hogy a harmadik negyedév is gyenge lehet. Az euróövezeti iránti alacsonyabb kereslet és a szigorú finanszírozási feltételek visszafogják a növekedést, miközben a a lassuló gazdaság ellenére mindeddig rugalmas maradt.
Ez elengedhetetlen a középtávú inflációs nyomás enyhítéséhez, hogy elkerülhető legyen egy erőteljes monetáris politikai válasz. A fiskális politikákat úgy kell kialakítani, hogy a gazdaság termelékenyebbé váljon, s fokozatosan zsugorodjon az államadósság.
A gazdasági növekedést övező kockázatok lefelé mutatnak.
Bár a növekedés lassabb lehet, ha a monetáris politika hatásai a vártnál erőteljesebben érvényesülnek, vagy ha a világgazdaság gyengül, például Kína tovább lassulna. Ezzel szemben a növekedés a vártnál magasabb lehet, ha az erős munkaerőpiac, a növekvő reáljövedelmek és a csökkenő bizonytalanság nyomán az emberek és a vállalkozások magabiztosabbak lesznek és többet költenek.
A felfelé mutató inflációs kockázatok közé tartozik az energia- és élelmiszerköltségek esetleges újbóli emelkedése.
A kedvezőtlen időjárás és a kibontakozó éghajlati válság a vártnál nagyobb mértékben emelheti az élelmiszerárakat. Ezzel szemben a gyengébb kereslet – például a monetáris politika erősebb transzmissziója vagy az euróövezeten kívüli gazdasági környezet romlása miatt – alacsonyabb ároldali nyomást eredményezne, különösen középtávon.
A finanszírozás ismét drágábbá vált a bankok számára,
mivel a megtakarítók az egynapos betéteket lekötött betétekkel helyettesítik, amelyek több kamatot fizetnek, s az EKB a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteit fokozatosan megszünteti. Az üzleti hitelek és jelzáloghitelek átlagos hitelkamatai júliusban tovább emelkedtek, 4,9 százalékra, illetve 3,8 százalékra.
A hiteldinamika is gyengült, a cégeknek nyújtott hitelek éves szinten 2,2 százalékkal nőttek júliusban a júniusi 3 százalékhoz képest.
A háztartásoknak nyújtott hitelek szintén kevésbé erőteljesen, 1,3 százalékkal nőttek a júniusi 1,7 százalék után. Az elmúlt három hónap adatai alapján évesített értéken 0,8 százalékkal csökkentek a háztartási hitelek, ami a legerősebb zsugorodás az euró bevezetése óta.
