„Akár már idén feljebb léphet a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacáról a Gloster, az előkészületek már tavasz óta gőzerővel folynak, jelenleg is zajlik az áttérés a hazai szabványnak megfelelő könyvvizsgálatról az IFRS-re, hiszen a 2023-as évre vonatkozó eredménybeszámolót már az új szabvány szerint auditálva kell az asztalra tenni. Ez egy időigényes feladat, tekintve, hogy több mint tíz leányvállalat eredményét kell konszolidálnunk” – mondta a Világgazdaság Arbitrázs című podcastsorozatának legújabb epizódjában Szekeres Viktor, a Gloster igazgatóságának elnöke, alapítója.
A társaság főrészvényese szerint a féléves eredmények alapján már kijelenthető, hogy a 2025-re még korábban kitűzött célokat hamarabb sikerül teljesíteni, például az árbevétel közel fele már külföldről érkezik, miközben 25-30 százalékos aránnyal számoltak. Ebben nagy szerepet játszottak az elmúlt időszakban végrehajtott akvizíciók:
Most már ott tartunk, hogy rendet kell tenni a garázsban, hiszen ha holnap be kell állni egy új versenyautóval, az már nehezen férne be
– fogalmazott a cégvezető.
Jó hír Szekeres Viktor szerint, hogy összeállt egy jó menedzsmentcsapat, amely véghez tudja vinni, hogy a több kis kkv-t összegyúrva egy jól szervezett nagyvállalat jöjjön létre, aminek a hozadéka már az eredményszámokban is mérhető lesz. A másik nagy kihívás a nemzetközi terjeszkedés felgyorsítása, hiszen az igazán nagy növekedést ezeken a piacokon sikerült elérni.
Nő, mint a gomba a Gloster, a pesti technológiai cégeTöbb mint negyedével, 1,41 milliárd forintra ugrott a Gloster nyitott rendelésállománya az első fél év végére. |
Most értük el azt a kritikus tömeget, hogy egyre nagyobb tendereken egyénileg is részt tudunk venni, hiszen rendelkezünk a megfelelő szakértőkel, referenciákkal, pénzügyi mutatószámokkal, amik megnyitják ezeket az ajtókat számunkra
– fogalmaz a cégvezető, aki szerint bár tény, hogy az árfolyamon mindez egyelőre nem tükröződik, de olyan ez, mint amikor a repülő már hangsebességgel halad, és a durranást csak később lehet meghallani.
Az általános gazdasági környezet romlása a Glosternél is okoz nehézségeket, ugyanakkor jó akvizíciós lehetőségek is adódtak, amelyekkel éltek is. A felvásárlásokat zárt körű tőkeemelésből és banki hitelekből finanszírozták, az utóbbiak államilag támogatott, forintalapú, fix kamatozású hitelek, tehát ebben a tekintetben is jó helyzetben van a cég. Az elmúlt időszakban nagyjából hatvan, az ágazatban működő, külföldi piacokkal is rendelkező céget néztek át, mint potenciális akvizíciós célpontok, és az derült ki számukra, hogy bár nagyon magas színvonalon szolgáltatnak, jó szakemberekkel dolgoznak, de rettenetesen széttöredezettek, nem egy jól kiszámítható módon jutnak szerződésekhez, hanem kapcsolatrendszer-alapon sikerül egy-egy nagyobb ügyfelet megszerezni. Ezek a cégek ugyanakkor a Glosterbe beépítve és a szinergiákat kihasználva jelentős hozzáadott értéket képviselhetnek, éppen ezért az organikus növekedés mellett az akvizíciók továbbra is napirenden vannak. Vannak konkrét akvizíciós célpontjaik, jelenleg is zajlanak tárgyalások különböző cégekkel. Most már olyan nagyobb, több száz milliós EBITDA-t termelő társaságokat keresnek, amelyek érdemi növekedést tudnak hozni az eredményszámokban, vagy olyan speciális szakértelemmel rendelkeznek, amelyek a keresztértékesítések során válnak jól eladhatóvá.
Konzervatív számításaink szerint 2025-re 15 milliárd forintos árbevétel mellett hárommilliárd forint körüli EBITDA-t tervezünk elérni, ez az a terv, amit az elemzők is beáraztak a modelljeikbe, ez alapján határozták meg a célárfolyamaikat is. 2025 előtt biztosan nem lesz, hiszen addig minden fillért a növekedésre fordítunk
– mondta Szekeres Viktor.
A főrészvényes nem tart attól, hogy a Glostert bekapja egy hazai nagy hal, egy potenciális kérő legfeljebb külföldről érkezhet, miután ezek a cég elsődleges piacai is. Egy ilyen üzlet azonban csak abban az esetben jöhetne létre, ha azzal minden részvényes, a kicsik és a nagyok érdekeit egyaránt szolgálja. A tőzsdei likviditást is fokozni szeretné a menedzsment, ehhez a jelenleg valamivel több mint 20 százalékos közkézhányadot is növelni kell, de legfeljebb 30–40 százalékig, ez az a sáv ugyanis, ahol még a nagyrészvényesek érdekei sem sérülnének. Szekeres Viktor ugyanakkor úgy véli, hogy egy részvénykibocsátáshoz a magas kamatok és kötvényhozamok miatt még nem kedvező a gazdasági környezet.
A Szekeres Viktorral készült interjút itt hallgathatja meg:
