Hosszú és fájdalmas kálváriája végéhez érkezett a WeWork irodamegosztó vállalat: az egykoron a világ legértékesebb startupjaként ismert cég tegnap késő éjszaka csődvédelmet kért az Egyesült Államokban található érdekeltségeire, mivel kigazdálkodhatatlannak minősítette azok további működtetését – írta meg a Bloomberg.

The WeWork logo is displayed outside of an office space rental location in Santa Monica, California on March 20, 2023. (Photo by Patrick T. Fallon / AFP)
Fotó: AFP

A WeWork csődvédelmi beadványában 19 milliárd dolláros adósságról számolt be, emellett azonban 15 milliárd dolláros eszközállománnyal is rendelkezik. A New York-i székhelyű vállalat közleményében kiemelte: hitelezői 92 százalékával sikeresen megegyezett adósságának átszervezéséről, ahogy bejelentette, kötelezettségeinek teljesítése érdekében újragondolja és átalakítja jelenlegi ingatlanportfólióját is, amely egykoron Manhattan legnagyobb bérlőjévé tette.

Egy ideje már érett a WeWork csődje

A WeWork csődbejelentése kevesek számára hathat meglepetésként: a vállalat ugyanis idén év elején egyszer már megállapodott adósságállományának újraszervezéséről hitelezőivel, augusztusban azonban már arról beszéltek, hogy kifejezetten kétséges a folytatás lehetősége, egy héttel később pedig bejelentették, hogy minden meglévő bérleti szerződésüket újratárgyalják, és kilépnek azokról a piacokról, ahol veszteséges a működésük.

A csődvédelem ugyan egy végső lépés a legtöbb vállalat életében, az amerikai cégek körében azonban viszonylag nagy a népszerűsége, mivel a védelem hatálya alatt az érintett cégek felmondhatnak bizonyos szerződéseket, amit a szabadpiacon nem tehetnének meg.

A WeWork a legfrissebb jelentése szerint 777 városban és 39 országban volt jelen, bérleményeinek a telítettsége pedig a 2019-es szinteket közelítette, ám a vállalat még így sem tudott nyereségessé válni.

Nagyon nehezen lépett tőzsdére a WeWork, a piac azonban villámgyorsan helyére tette a kurzust

A WeWork ugyan a pandémia előtt kifejezetten erős pozíciót foglalt el az irodamegosztók piacán, és két versenytársát, a 2020-ban becsődölt IWG-t és a 2021-ben bedőlt Knotelt túl is élte, tőzsdére mégsem tudott első szándékból lépni: az IPO-tervek ugyan már 2019-ben megjelentek a vállalat háza táján, ám hónapokon belül a tömeges leépítések vették át a diskurzus főfolyamát a cégnél, sőt, egy milliárddolláros mentőcsomagra is szüksége volt a fennmaradáshoz.

Olcsó pénznek híg a leve: kipukkadt a SPAC-lufi, a felhők fölül a csődbíróságig zuhannak a fiatal tőzsdei cégek

A speciális célú akvizíciós társaságok tömegével vitték tőzsdére az ígéretes vállalatokat az elmúlt években, a legtöbb azonban gyorsan összeroppant a szabadpiac nyomása alatt.

A cég végül 2021-ben egy SPAC (speciális célú akvizíciós társaság) segítségével tudott tőzsdére lépni 400 dollár környéki árfolyamon, majd egy gyors felfutást követően, bő két év alatt értékük teljes egészét elvesztették a papírok.