A 2007-08-as pénzügyi válság óta a korábban megszokottnál hosszabb – jóllehet ütemében lassabb – felívelő szakasz vette kezdetét a világgazdaságban, amit fűtött a jegybankok által teremtett pénzbőség is. A koronavírus-járvány kezelésére a kormányok világszerte szórták a pénzt, hogy a lakosságot segítsék és a jegybankok részéről is a mennyiségi lazítás volt a kedvelt módja a gazdasági teljesítmény felpörgetésének.

Az alacsony kamatok, a lakásukba szorult emberek és az állami segítség hatására növekvő költekezés, az egyre több kisbefektető megjelenése a piacokon a kockázatos befektetések sosem látott sikerét hozta, ám ezzel együtt járt a meglóduló infláció is, így láthatóvá vált a mostani ciklus vége és egyre több esetben derül ki, hogy a határtalan optimizmus nem megalapozott – írja a Bloomberg.

tech-szektor leépítési hullám Young exhausted puzzled sad minded game developer software engineer IT specialist programmer man in shirt work late at night at home writing code on laptop pc computer. Program development concept.
Fotó: Shutterstock

 

Gyülekező viharfelhők

Különösen érezhető ez a jelenség az elmúlt 15 év sikerágazatában, a technológiai szektorban, ahová a kockázati tőke – az Apple, a Google, a Facebook és társainak sikerét látva – gondolkodás nélkül öntötte a tőkét, időnként olyan startupokba is, melyek addig egy cent bevételt sem tudtak felmutatni. Mindez azonban a likviditás elpárolgásával egyre inkább a múlté, amit például az egyik leghíresebb kockázati tőke alap, a Sequoia Capital prezentációja is alátámaszt, melyben azt üzeni az alapítóknak, hogy felejtsék el a minden áron történő növekedést és igyekezzenek csökkenteni költségeiket.

Mióta a Fed elkezdte a monetáris kondíciók szigorítását, 

a tőzsdén jegyzett szoftver, internet és fintech cégek 61 százalékának részvényeibe befektetők koronavírus-járvány alatt szerzett nyeresége elillant, sőt részvényeik most kevesebbet érnek, mint a járvány előtt.

Természetesen a lejtmenettel együttjáró schumpeteri kreatív rombolás hosszabb távon hasznos is lehet, mint ahogy azt a dotkom lufi kidurranását túlélő cégek – például az Amazon és a Google – is bizonyítják.

Azonban az ingyenpénz korszakának végét jelzi egy másik híres szílicium-völgyi inkubátor, az Y Combinator alapítóknak küldött levele is, mely többek között azt tanácsolja, hogy a finanszírozási képességtől függetlenül szerencsés, ha a startupok azzal számolnak, hogy a következő két évben nem jutnak friss tőkéhez.

 

Kezdődnek az elbocsátások is

A veszteségesen működő ígéretes vállalkozások meg is kezdték az elbocsátási hullámot, így a layoffs.fyi adatai szerint az idei első negyedévben mintegy 10 ezer, a még tartó második negyedévben pedig már csaknem 20 ezer dolgozót küldtek el a startup cégek. 

Az elbocsátási hullám azonban nem csak az induló vállalkozásokat érinti, 

így például a Meta vagy az Uber is leállt az új dolgozók felvételével, de a Netflix és a Robinhood több dolgozótól meg is vált áprilisban.

A mánia csúcspontját a dotkom érához hasonlóan a köztudatban leginkább a Super Bowl reklámblokkja jelezte, csak most nem a pets.com bábos reklámja, hanem a különböző kriptovalutákhoz kapcsolódó hirdetések keltettek figyelmet. 

Intő jelek azonban már korábban is mutatkoztak, elég csak a Theranos összeomlására, vagy a WeWork tőzsdére lépésének kudarcára gondolni, azonban az ürescsekk vállalatok vagy épp a különböző kriptoeszközök lehetővé tették, hogy az alapítók és a kezdeti befektetők anyagilag sikeresen meneküljenek a vállalatokból. 

Meddig tarthat a zuhanás?

A Nasdaq az idei évben negyedét vesztette el értékének, a különböző kriptók piaci kapitalizációja közel 3 ezer milliárdról csökkent 1200 milliárdra – ebből közel 900 milliárd a bitcoin, az ether és a két legnagyobb stabil coin a tether és az USDC – és szakértők szerint az igazi fájdalom csak ezt követően jön. A 2021-ben ürescsekk cégek segítségével tőzsdére lépő vállalatok átlagosan közel 60 százalékot veszítettek értékükből a Floridai Egyetem kutatói szerint. Az Audit Analytics szerint az elmúlt két évben ezen módszerrel tőzsdére bevezetett 232 cégből 25, vagyis a vállalatok több mint 10 százaléka adott ki olyan figyelmeztetést, melyet akkor kötelesek megtenni, ha jelentős kétely merül fel azzal kapcsolatban, hogy a cég a következő 12 hónapban életben tud maradni.

Hogy a mostani lejtmenet során mely induló vállalkozás jut a pets.com sorsára és kiből lesz az új Amazon persze nem tudni, 

ugyanakkor a szektor résztvevőinek mindenképpen változtatniuk kell működési módjukon, ami nem lesz egyszerű, hiszen a dotkom lufi, sőt a nagy pénzügyi válság emléke is elég halványan él már csak az emberek emlékezetében. Az új cégek alapítói közül sokan pedig ebben az időszakban még annyira fiatalok voltak, hogy nem is emlékezhetnek a történtekre. A kérdésekre, hogy mikor következik, következik-e a recesszió, valamint, hogy azt mely cégek és hogyan élik túl, mikor vált irányt a Fed nem ismertek a válaszok, de eléggé 

úgy tűnik, hogy a technológia cégek tündöklése egy időre most véget ér és a vállalatok értékelése is közelebb kerül a valósághoz.

Valószínűleg egyre fontosabb szerepet kap ismét a cég bevételeinek és kiadásainak az alakulása, szemben a szárnyalás idejét jellemző, főként a sikeresen eladott történetek kárára. Abban azonban a szakértők többsége egyet érteni látszik, hogy a medvepiac alját még nem értük el. A mostanihoz hasonló időszakokra utalhatott Warren Buffett, amikor megfogalmazta híres aforizmáját:

Csak a dagály után derül ki, hogy ki úszott meztelenül.