Megkezdődött a boszorkányüldözés a lengyel jegybank kormányzója ellen
Lengyelországban Adam Glapinski jegybanki kormányzót azzal vádolják, hogy az októberi választás előtt indokolatlanul, 100 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, hogy segítse a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártot, mint utóbb kiderült, mindhiába, hiszen – együttesen számítva – az ellenzéki pártok nyertek több mandátumot.
Lengyelországban frontálisan támadják a jegybank kormányzóját
A helyzet odáig fajult, hogy a választásokon győztes pártok Glapinskit a parlament alsóháza által választott jogászokból álló Állami Törvényszék elé állítanák. A különleges törvényszék a rendszerváltás óta mindössze két ítéletet hozott, és az eljárás hónapokig is eltarthat. Ha pedig Glapinskit felfüggesztik, Marta Kightley kormányzóhelyettes venné át a helyét.
A varsói jegybank szóvivője az ügy kapcsán kijelentette, hogy a döntéshozók mindig a törvényeknek megfelelően jártak el, és hogy a Glapinski leváltására irányuló lépések a lengyel eszközök értékeltségére is kedvezőtlenül hathatnak.
A jegybanki kormányzó Állami Törvényszék elé állítására tett kísérletek a központi bank függetlensége elleni közvetlen támadásként értelmezhetők
– emelte ki a szóvivő.
Glapinskinak közben kapóra jöhet, hogy a lengyel költségvetési hiány – a legfrissebb adatokból kiindulva – az erős munkaerőpiacnak és az áfabevételek meglódulásának köszönhetően jóval alacsonyabb lehet az előzetes célkitűzésnél, holott a választási kampányban az ellenzék folyamatosan a hiány elszabadulásával riogatott.
Október végéig a deficit 36,42 milliárd zlotyra nőtt a szeptember végi 34,69 milliárd zlotyról, miközben az éves célérték 92 milliárd zloty – derült ki a pénzügyminisztérium vasárnapi közleményéből.
Az alacsonyabb munkanélküliség miatt ugyanis a vártnál több járulék folyt be a társadalombiztosítás büdzséjébe, miközben a fogyasztás élénkülése következtében a kulcsfontosságú áfabevételek az éves bázishoz mérten 25 százalékkal, 25,3 milliárd zlotyra emelkedtek, ami január óta a legmagasabb havi szint.
Magyarországon a helyhatósági választások élezhetik a feszültséget
Hazánkban a jövő évi helyhatósági és európai parlamenti választások előtt vizionál fokozódó küzdelmet a jegybank és a kormány között a Reuters, mivel az elemzői úgy vélik, nőhet a kormányzati nyomás Matolcsy Györgyön a további erőteljesebb kamatcsökkentések érdekében.
Most mindenki arra figyel, hogy Matolcsy György – aki Orbán Viktor kormányfő szövetségeséből gazdaságpolitikájának hangos bírálójává vált – hogyan csökkenti majd tovább az EU-ban legmagasabb, 11,5 százalékos alapkamatot – írja a hírügynökség.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) május óta összesen 650 bázisponttal vágta vissza a kamatot, de a múlt héten tartózkodott a nagyobb csökkentéstől , annak ellenére, hogy az infláció az első negyedévi 25 százalékról decemberre 7 százalékra eshet.
Bár sok minden szólna a kamatcsökkentés ütemének felgyorsítása mellett, a külföldi befektetők nagy része ezt a politikai nyomás előtti meghajlásnak tekinthetné
– magyarázta az MNB óvatosságát Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.
A jegybank szerint az alapkamat februárban egy számjegyűre csökkenhet, ami a következő két hónapban több mint 150 bázispontos csökkentést feltételez.
Strukturális tényezők állnak a háttérben
A viták hátterében a Reuters szerint a régióra jellemző, magasabb infláció áll, amely olyan strukturális tényezők miatt, mint például a nagyon szűk munkaerőpiac, illetve a választásokat megelőző ösztönzőintézkedések, továbbra is jócskán meghaladja a nyugat-európait.
A kelet-közép-európai központi bankok általános monetáris politikája és hitelessége egészen a közelmúltbeli sokkhatásokig megfelelő volt, ám az idei és a következő év újfent próbára teszi ezt a hitelességet
– mondta Karen Vartapetov, az S&P Global Ratings vezető elemzője.
A központi bankok függetlenségével kapcsolatos befektetői aggodalmak ráadásul mindkét országban a jogállamisággal kapcsolatos, régóta fennálló uniós kritikákkal párosulnak, melyekre tekintettel az EU több milliárd eurónyi támogatás kifizetését függesztette fel.
A lengyel ötéves kötvények hozama pénteken 282 bázisponttal, a magyar ötéves kötvényeké pedig 437 bázisponttal haladta meg a német kötvényekét.
A hozamfelárak alakulása pedig részben attól is függ, hogy a befektetők miként ítélik meg a lengyelországi és a magyarországi politika befolyását a központi bankokra az elkövetkező hónapokban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.