Mivel a recessziós félelmek ebben az évben is meghatározók lehetnek, érdemes konzervatívabb befektetési stratégiát kialakítani, és a portfóliókban 70-30, vagy akár 80-20 százalékos arányban is felülsúlyozni a kötvényeket a részvényekkel szemben, illetve nyerő lehet többségükben dolláros vagy eurós eszközöket felhalmozni – olvasható az SPB Befektetési Zrt. 2024-es elemzésében.
Ráadásul az év első felében nagy mennyiségű állampapír-kibocsátás várható Európában – például Németországban, Ausztriában és Romániában is –, azaz tudnak majd miből mazsolázni a befektetők.
A kötvénytúlsúlyos portfóliók mellett szól az is, hogy a meghatározó központi bankok – mint például az amerikai Fed vagy az európai EKB – várhatóan megkezdik a kamatcsökkentést.
Mivel pedig a Magyarország és az Egyesült Államok által kötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény január 1-jével megszűnt, ezért olyan kötvényeket érdemes venni, amelyek kamatkifizetésére nem vonatkozik a 30 százalékra emelkedő Ilyenek például a nem amerikai kibocsátású értékpapírok – hívta fel a dolláros befektetést keresők figyelmét Kalapos Csaba, az SPB privátbanki igazgatója.
A hazai állampapírok között volt 30 százalék feletti hozamú is tavaly
Kalapos Csaba szerint amúgy a kötvénybefektetők 2023-ban is jó hozamot érhettek el. Tavaly ugyanis az MNB az egynapos betéti kamatot 13 százalékra csökkentette (majd ki is vezette), s emiatt érdemes volt végre a hosszabb futamidejű állampapírok mellett dönteni, így a hazai állampapírpiacon a 2038/A, 2041/A, illetve a 2051/G sorozatú papírokat ajánlották, amelyek akár 30 százalékos árfolyamnyereséget is elérhettek.
A dolláros vagy eurós eszközöket persze nem kell feltétlenül külföldön keresgélni, mivel a magyar állam is kibocsát euróban vagy amerikai dollárban denominált kötvényeket. Példaként említik az 5 százalék feletti hozamú, 2033-as lejáratú eurós állampapírt, vagy a 7 százalék feletti hozamot kínáló, 2041-ben lejáró dolláros kötvényt. Az utóbbit nemcsak a kamatfizetése teszi kiemelt célponttá, hanem tavalyi 40 százalékos árfolyamcsökkenése is, amit kedvező kamatkörnyezetben le is dolgozhat a papír.
Jó választásnak bizonyulhatnak a zöldkötvények
Az kibontakozásával megnőtt a zöldkötvények kibocsátása is, amire Magyarország időben reagált, hiszen 2022 novemberében például egymilliárd euró értékben bocsátott ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 5 százalékos kamatozású, 5 éves lejáratú zöldkötvényt, a múlt héten pedig 1,5 milliárd eurót vontak be, szintén „zöldcélok” finanszírozására.
A forintalapú zöldkötvények közül az SPB a 2051/G sorozatot ajánlja, amely évi 4 százalékos kamatot hoz. Az elemzés kiemeli, hogy a zöldkötvényeket sem kell feltétlenül a lejáratig tartani, lévén likvid másodpiacuk van, ahol bármikor értékesíthetők.
Kecsegtetők az európai kötvénybefektetések is
A devizás kötvényeket kereső ügyfelek figyelmét több régiós, illetve nyugat-európai szuverén is felkeltheti. Közöttük jó választásnak tűnik a 2060-ban lejáró francia állampapír, amely már tavaly is 8-10 százalékkal értékelődött fel, miután korábban a kamatemelések nyomán a kurzusa a névérték 220-240 százalékáról 100 százalék környékére esett, tehát a jelenlegi árfolyamszint még számottevő potenciált kínál.
A kockázatkedvelő befektetők a kifejezetten hosszú lejáratú állampapírokat is választhatják,
például az osztrák AA+-os minősítésű, 2120-ban lejáró, 0,85 százalékos kamatozású állampapírját, amely elsősorban a potenciális árfolyamnyereség miatt igazán jó célpont.
A papír árfolyama a 2020-as kibocsátás után a névérték 100 százalékáról 140 százalékra kapaszkodott fel. Miután azonban tavaly időnként erős eladói nyomás alá kerültek a kötvénypiacok, a befektetők a kamatemelések után névértéke 35-40 százalékán is megkaphatták. A kedvezővé váló piaci környezetben az elemzők szerint akár további 50-70 százalékkal is felértékelődhet.
Az osztrák állampapír kereskedési mennyisége miatt a kisbefektetők körében is népszerű, azonban a hosszabb lejárata miatt természetesen kockázatosabb is – teszi hozzá az SPB.
Az osztrák mellett a román kötvénypiac is tartogat kedvező lehetőségeket. Ilyen az elemzőcég szerint a 2039-ben lejáró, 4 százalék felett kamatozó, euróban denominált állampapír is, amelynek kurzusa 2023-ban 16 százalékkal emelkedett.
Attraktívak a dolláros és eurós vállalati kötvények
A vállalati kötvények piacán Kalapos Csaba egyebek között a DNO norvég olajkitermelő cég papírját emelte ki. Ezt a 2026-ban lejáró és közel 8 százalékos kamatot fizető kötvényt elérhető kereskedési mennyiségére tekintettel is keresik a kisbefektetők.
A kockázatkedvelőbb befektetők körében népszerű vállalati kötvény a Hollandia második legnagyobb bankcsoportjának számító, és stabilitását az előző évi bankválság közepette is megőrző Rabobank 6,5 százalékos kamatozású kötvénye, amely tavaly 10 százalék körüli hozamot termelt.
A tíz éven belül lejáró kötvénybefektetéseket preferáló megtakarítók számára az acéliparban tevékenykedő, luxemburgi Arcelormittal 2032-ben lejáró, 6,8 százalékos kamatot fizető kötvénye már csak azért is igen kedvező célpont, mert befektetésre ajánlott hitelminősítéssel is rendelkezik, és kereskedési mennyisége is elérhetővé teszi a kisbefektetők számára. A kötvény lejárati hozama a jelenlegi kurzuson 5,6 százalék.
Aztán itt van a ma már távközlési hálózatokat építő, jól ismert, finn Nokia kötvénye is, amely 6,625 százalékkal kamatozik, s bár 2039-es lejárata miatt árfolyamoldalon magasabb a volatilitása, éppen ezért az árfolyamoldali hozampotenciálja akár 15-20 százalék is lehet. Mivel pedig aktuálisan névérték alatt szerezhető be, ezért a lejárati hozama jelenleg 6,7 százalék.
