Magyarország összeszerelő-üzem: ezen már csak nevetni lehet – egyetlen ábra megmutatja az igazságot
Nehéz felidézni, mióta tart hol kisebb, hol nagyobb intenzitással az a gazdasági természetű vita a magyar közéletben, hogy mit ér a magyar ipar, mikor csak összeszerelésre alkalmas. A „Magyarország összeszerelő-üzem” elméletet a kormány és a szakértők egy része sokszor igyekzett már cáfolni, ám most ehhez megérkezett a végső érv.
Méghozzá egyenesen Nagy Márton tollából. A nemzetgazdasági miniszter egy uniós kimutatást osztott meg a közösségi oldalán, amely végképp nevetségessé tette azt a vádat, hogy a magyar termelés a múlt században maradt volna.
Magyarország összeszerelő-üzem: kiderült az igazság
Magyarországon az egyik legmagasabb az Európai Unióban a csúcstechnológiai feldolgozóiparban, illetve a csúcstechnológiai tudásintenzív szolgáltató szektorokban dolgozók aránya – emelte ki Nagy Márton. És valóban: a statisztika szerint a csúcstechnológiát képviselő feldolgozóipari és tudásintenzív szolgáltatóágazatokban foglalkoztatottak aránya
Magyarországon volt a negyedik legmagasabb az Európai Unióban 2024-ben.
Ráadásul az összevetés forrása az Eurostat, szóval még azt sem lehet mondani, hogy magyar számbűvészetről lenne szó. Tehát:
itthon a vonatkozó dolgozók aránya 6,7 százalék volt,
- aminél csak a finn,
- a svéd
- és az ír
ipar áll jobban. Az EU-átlag pedig csak 5,1 százalék.
Egy ország versenyképességét nagymértékben meghatározza, hogy mennyire tudja használni és kiaknázni az új technológiákban rejlő lehetőségeket. A legfejlettebb csúcstechnológiákat alkalmazni képes vállalatok és ágazatok a gazdasági növekedés fő mozgatórugóivá válhatnak. Az Eurostat a feldolgozóipari ágazatokat a technológiai intenzitás alapján sorolja be négy különböző technológiai szintre, továbbá a szolgáltató szektort is több területre bontja az alkalmazott technológiai szint, illetve az alapján, hogy a tevékenység mennyire tudásintenzív – magyarázta az adatok hátterét Nagy Márton.
Majd tovább szálazta:
- A 2024-es adatok alapján Magyarországon a munkavállalók 2,7 százaléka dolgozott a csúcstechnológiát alkalmazó feldolgozóipari ágazatokban, ami Írország után a 2. legmagasabb arány volt az egész EU-ban.
- A csúcstechnológiát képviselő tudásintenzív szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya hazánkban 4,0 százalék volt, ami megfelel az uniós átlagnak.
- A két, technológiai élvonalat képviselő területen együttesen tehát a magyar munkavállalók 6,7 százaléka dolgozott.
Ez tehát az uniós tagországok között a 4. legmagasabb arány volt, csak az EU legfejlettebb országaiban, Írországban, Svédországban és Finnországban magasabb a munkavállalók hányada a csúcstechnológiát képviselő ágazatokban.
A nemzetgazdasági miniszter szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy
Magyarország nem követi, hanem alakítja a jövőt.
„A csúcstechnológiás szektorokban való jelenlét nemcsak gazdasági siker, hanem stratégiai előny is – az ország versenyképességének záloga. Mi továbbra is azon dolgozunk, hogy még több magyar vállalkozás tudjon belépni ebbe a körbe, és még több magyar munkavállaló részesüljön a tudásalapú gazdaság nyújtotta lehetőségekből” – zárta bejegyzését.
Magyar minimálbér emelése: valami olyan történt, amire egész Európában alig akad példa – itt a bizonyíték feketén-fehéren
Európa minimálbérei széles skálán mozognak, a magyarországit rendszeresen az alacsony sávba sorolják. Csakhogy ez módszertan kérdése is, mert sokszor nem veszik figyelembe, hogy itthon létezik szakmunkás-minimálbér is. Most pedig olyan összesítés jelent meg, amely alapján a magyarországi minimálbér Európa élvonalába tartozik, és alig akad párja annak, amit produkált.
