Magyarország összeszerelőüzem: ezen már csak nevetni lehet – egyetlen ábra megmutatja az igazságot

Nehéz felidézni, mióta tart hol kisebb, hol nagyobb intenzitással az a gazdasági természetű vita a magyar közéletben, hogy mit ér a magyar ipar, mikor csak összeszerelésre alkalmas. A Magyarország összeszerelőüzem című elméletet a kormány és a szakértők egy része sokszor igyekzett már cáfolni, ám most ehhez megérkezett a végső érv.

Méghozzá egyenesen Nagy Márton tollából. A nemzetgazdasági miniszter egy uniós kimutatást osztott meg a közösségi oldalán, ami végképp nevetségessé tette azt a vádat, hogy a magyar termelés a múlt században marad volna. 

Magyarország összeszerelőüzem: kiderült az igazság

Magyarországon az egyik legmagasabb az Európai Unióban a csúcstechnológiai feldolgozóiparban, illetve a csúcstechnológiai tudásintenzív szolgáltató szektorokban dolgozók aránya – emelte ki Nagy Márton. És valóban: a statisztika szerint a csúcstechnológiát képviselő feldolgozóipari és tudásintenzív szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak aránya

Ráadásul az összevetés forrása az Eurostat, szóval még azt sem lehet mondani, hogy magyar számbűvészetről lenne szó. Tehát:

itthon a vonatkozó dolgozók aránya 6,7 százalék volt,

• aminél csak a finn,
• a svéd
• és az ír

ipar áll jobban. Az EU-átlag pedig csak 5,1 százalék. 

Egy ország versenyképességét nagymértékben meghatározza, hogy mennyire tudja használni és kiaknázni az új technológiákban rejlő lehetőségeket. A legfejlettebb csúcstechnológiákat alkalmazni képes vállalatok és ágazatok a gazdasági növekedés fő mozgatórugóivá válhatnak. Az Eurostat a feldolgozóipari ágazatokat a technológiai intenzitás alapján sorolja be 4 különböző technológiai szintre, továbbá a szolgáltató szektort is több területre bontja az alkalmazott technológiai szint, illetve az alapján, hogy a tevékenység mennyire tudásintenzív – magyarázta az adatok hátterét Nagy Márton.

Majd tovább szálazta:

1. A 2024-es adatok alapján Magyarországon a munkavállalók 2,7 százaléka dolgozott a csúcstechnológiát alkalmazó feldolgozóipari ágazatokban, amely Írország után a 2. legmagasabb arány volt az egész EU-ban.
2. A csúcstechnológiát képviselő tudásintenzív szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya hazánkban 4,0 százalék volt, amely megfelel az uniós átlagnak.
3. A két, technológiai élvonalat képviselő területen együttesen tehát a magyar munkavállalók 6,7 százaléka dolgozott. 

Ez tehát az uniós tagországok között a 4. legmagasabb arány volt, csak az EU legfejlettebb országai, Írország, Svédország és Finnország azok, ahol a munkavállalók magasabb hányada dolgozott a csúcstechnológiát képviselő ágazatokban.

A nemzetgazdasági miniszter szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy

A csúcstechnológiás szektorokban való jelenlét nemcsak gazdasági siker, hanem stratégiai előny is – az ország versenyképességének záloga. Mi továbbra is azon dolgozunk, hogy még több magyar vállalkozás tudjon belépni ebbe a körbe, és még több magyar munkavállaló részesüljön a tudásalapú gazdaság nyújtotta lehetőségekből – zárta bejegyzését.