Rég látott erős évkezdést produkált a magyar részvénypiac, az előző évi záróértékhez képest a BUX közel 5 százalékkal repesztett január 15-ig, ezzel a meghatározó indexek közül a harmadik helyet sikerült megszereznie.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A magyar tőzsdemutatónál jobb rajtra csak a japán Nikkei 225, valamint a török BIST 100 volt képes. Az indexváltozások saját devizában értendők, emiatt fontos megjegyezni, hogy év elejétől a japán jen 4,2 százalékkal, míg a török líra 1,7 százalékkal gyengült a dollárhoz képest. Az idén 7,8 százalékkal emelkedő Nikkei 225 index azért dollárban sem fest rosszul, bár úgy „csak” 6,8 százalékos növekedésre volt képes.
A jennel és a lírával szemben a forint azonban üdítő kivételként 0,1 százalékkal erősödni tudott az amerikai devizához képest.
A hazai vezető indexe augusztus közepe óta nem látott emelkedéssel zárta az új év második hetét – emelték ki a Raiffeisen elemzői. A múlt hét nyertese a CIG Pannónia lett (11 százalékos árfolyamplusznak örülhettek a befektetők), ezzel 2022 júniusa óta nem látott magasságban állapodott meg a jegyzés. A Telekom-papírok egy hét alatt 6,7 százalékkal drágultak, az árfolyam pedig 2010. április óta nem látott értékre került.
Megérte kivárni: 13 év után ismét bevezetési árfolyamon jártak a Telekom-részvényekKereken duplázta befektetése értékét, aki egy éve felszállt a Telekom-vonatra. |
De nem panaszkodhattak az OTP befektetői sem, a bankpapírok január második hetében 6,6 százalékkal ugrottak. Az Erste elemzői a magyar bankpapírral kapcsolatban kiemelték, hogy 2022 februárja óta nem látott magasságba emelkedett az OTP árfolyama, ezzel szinte
teljesen kiheverve az orosz–ukrán háború és a magyar okozta sokkot is.
A világelső japán mutató 33 éves csúcsot döntött idén januárban, a 35 ezres szinten valósággal átrohant a Nikkei 225, hétfőn már a 36 ezres tartományt vette célba, innen pedig nincs messze az 1989. decemberben elért történelmi rekordérték (38 195 pont) sem.
A tokiói tőzsde tervei közt szerepel, hogy magyarázatot kérjen azoktól a kibocsátóktól, amelyek részvényei a saját tőke értéke alatt forognak, ami azt jelzi, hogy a vállalat nem használja elég hatékonyan a tőkéjét. A lépés nem csak verbális, az ilyen kibocsátók részvényeit ki is vezethetik a tőzsdéről.
A Bank of America jegyzete szerint reális az a felvetés, hogy a japán gazdaság végre kiszabadulhat a deflációs ciklusból, és további jó hír a részvénypiac szempontjából, hogy a reálbérek az inflációs fordulat ellenére növekedni fognak idén. A gyengülő jen pedig az amerikai befektetőket vonzza a japán részvénypiacra. Egyébként hiába van több évtizedes rekordon a japán tőzsdeindex,
nincs igazán szó a részvények túlértékeltségéről: az árfolyam per egy részvényre jutó nyereség mutató mediánja csupán 14-en áll.
