A világ legizgalmasabb tőzsdéje most a rejtélyes tokiói tőkepiac
Nagyon nem mindegy, honnan tekintünk a japán részvénypiacra. Közelről minden szép, úgy tűnik, pörög a börze, a külföldi befektetőknek kedvez a kormány, a tőzsde és a vállalatok részvényesbarát megközelítése. A japán széles piacot leképező Topix index az amerikai guru Warren Buffett márciusi tokiói látogatása óta 20 százalékot ralizott. Távolabbról nézve azonban feltűnik, hogy a ralit a jen összeomlása fűti, mert dollárban számolva a japán részvények nagyjából úgy teljesítenek, mint amerikai társaik. Vajon melyik olvasat tükrözi a valóságot?
Évtizedes reformfolyamatot indított az Abenomics, s ennek nyomán ma már a japán menedzsmentek a jövedelmezőségre összpontosítanak,
leépítik a készpénzhalmokat, s a hitelezők helyett a befektetőkre összpontosítanak.
A japán vállalatok rengeteg nettó készpénzzel rendelkeznek, ami felszabadította a cégeket a banki nyomás alól. Ráadásul, a Bank of Japan negatív kamatlábai nem teszik vonzóvá a készpénzt. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az öregedő népesség állandó munkaerőhiányt okoz. Emiatt nem okoznak politikai feszültséget az elbocsátási hullámok, a vállalatok könnyen átstrukturálhatják magukat, mert az elbocsátott munkavállalók gyorsan találhatnak újabb állást. Kapóra jött Japánnak az Egyesült Államok és Európa törekvése, hogy csökkentsék a Kínától való függőséget. Ez vonzóvá teszi a japán gyártóbázist és csendes-óceáni elhelyezkedését.
A hatóságok által a befektetőknek nyújtott ösztönzők és Japán geopolitikai helyzete nagyon fontos, különösen azért, mert a jen most kifejezetten olcsó, mindez barátságos környezetet teremt a befektetők számára
– hangsúlyozta Peter Tasker, az Arcus Investment társalapítója és vezető stratégája.
A jen olcsósága gondot is jelent.
Tavaly év eleje óta a japán részvények csak akkor tudták felülmúlni az amerikai S&P 500 teljesítményét, amikor éppen beomlott a japán fizetőeszköz. Már közel 149 jent kell adni egy amerikai dollárért. Amikor a dollár-jen közelít a 150-es lélektani szinthez, mindig felmerül jegybank nyíltpiaci intervenciójának lehetősége. Míg ezen a héten Shunichi Suzuki pénzügyminiszter figyelmeztetett a lehetséges beavatkozásra, bár hangsúlyozta, hogy a kormány a jen volatilitására figyel, s nem az árfolyamszintre.
Nem meglepő, hogy
a japán részvények árfolyama dagad, ha a jen gyengül.
Mert a legnagyobb cégek, mint a Toyota Motor vagy a Sony Group bevételeik nagy részét a tengerentúlon keresik. A probléma az, hogy ha a jen mozgását kiszűrjük, akkor a japán piac szinte tökéletesen együtt mozog az amerikai tőzsdékkel.
A tokiói bikapiac azért sem sanszos, mert már megkezdődött az ultralaza japán monetáris politika szigorítása. Vagyis középtávon a jen erősödésre van ítélve, ami kifogja a szelet a részvénypiaci vitorlákból.
A japán tőzsde azért okozhat meglepetéseket. Annál is inkább, mert már azt sem értik az elemzők, hogy
dollárban kifejezve, a japán Topix részvényindex miért másolja az S&P 500 mozgását?
A két piac között ugyanis óriási a különbség. Amíg a japán tőzsde rendkívül diverzifikált, addig az amerikai börzét uralják a nagy technológiai vállalatok. A szoros kapcsolat egyelőre megoldatlan rejtvény.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.