A piacok alig reagáltak az amerikai jegybank szerepét játszó Fed szerda esti kamatdöntésére. Annál hevesebbek a politikai reakciók. Jerome Powellt, a Federal Reserve elnökét lényegében elnökcsinálással vádolták. Mondván, nem gazdasági okok miatt késlelteti a kamatvágást. Bár, elég nehéz eldönteni az alkalmas időpontot, hiszen, ha túl hamar vágnak, akkor felszökhet az míg ha sokat késlekednek, akkor megemelkedhet a Nem véletlen, hogy az elnökválasztási előkampányban demokrata és republikánus oldalon is indulatokat kelt a jegybankári óvatoskodás.
Donald Trump volt elnök, a republikánusok éllovasának szövetségesei egyenesen azzal érveltek, hogy a Fed politikája Biden elnököt támogatja, míg a demokraták azon aggódnak, hogy a jelenlegi elnök újraválasztási kilátásait veszélyeztetik a magasan ragadó kamatlábak, melyek miatt drága a lakhatás.
A Fed tisztviselői azonban
ragaszkodnak ahhoz, hogy a politika nem befolyásolja döntéseiket.
Ezt a feltételezést Powell is visszautasította a kamatdöntést követő elnöki tájékoztatón.
Politikai spekulációk táptalaja az infláció szokatlan pályája is. Amikor az infláció 2021-ben, röviddel Biden hivatalba lépése után először megugrott, a Fed azt hitte, hogy az árhullám hamarosan alábbhagy, ezért lassan emelték a kamatlábakat. Amikor végül léptek, drámai módon, az elmúlt négy évtized leggyorsabb ütemében emeltek. A helyzet most épp fordított, amennyiben az infláció váratlanul mérséklődött, az elmúlt 6 hónapban rácáfolt a prognózisokra. És most úgy tűnik, hogy
a jegybankárok nem hisznek a szemüknek.
Mark Spindel, a chicagói székhelyű MBB Capital Partners befektetési igazgatója úgy véli:
Nem számít, mit tesz Powell, Trump mindenképp támadni fogja, s ha csökkentik a kamatlábakat, azt mondja majd, hogy ezzel Bident segítik.
Az 1990-es évektől kezdve az amerikai elnökök kerülték, hogy nyilvánosan panaszkodjanak a Fedre – emlékeztet a Wall Street Journal, kiemelve: éppen Donald Trump szakított ezzel a hagyománnyal. Trump kereskedelmi háborúja ugyanis felkavarta a piacokat, ezért folyamatosan ostorozta a Fed elnökét, s alacsonyabb kamatlábakat követelt. Powell 2019-ben háromszor is kamatot vágott, mert az inflációt akkor nem tartotta komoly fenyegetésnek. Ezzel szemben Biden elnök többnyire kerülte a Fed politikájának vitatását, visszatérve a Trump előtti hagyományokhoz.
Egyáltalán
nem szokatlan, hogy a Fed változtatja a kamatlábakat a választási években.
A központi bank 2004-ben kezdte el emelni a kamatlábakat egy történelmileg alacsony szintről, George W. Bush elnök újraválasztási kampánya idején, míg Barack Obama elnök 2012-es újraválasztási kampánya egybeesett egy kötvényvásárlási ösztönző programmal. 2020-ban pedig kamatot vágtak, majd a világjárvány kitörésekor újraindították a kötvényvásárlási programot.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy Powell szoros kapcsolatot tart fenn a törvényhozókkal, mindkét pártoldalon. Nem véletlenül mondják róla, hogy
politikai szempontból Powell a legravaszabb Fed-elnök.
