A szakértők még összecsapnak a digitális jegybankpénz felett, de az unió már tervezi a bevezetését

A szabadkereskedelemről tartott konferenciát az Osztrák Gazdasági Központ és a Danube Institue a budapesti Lónyay-Hatvany Villában csütörtökön. A rendezvény a Free Market Road Show 2024 keretében valósult meg, amelynek célja, hogy beszélgetéseket szervezzen – többek közt az innováció és a fenntartható fejlődés előmozdítására – egy szabad, dinamikus és virágzó Európáért. A csütörtöki rendezvény első szekciójának középpontjában a digitális jegybankpénz bevezetését vizsgálták meg szakértők Philip Pilkington makroközgazdász vezetésével.

Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai eszközökért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója a digitális jegybankpénz (central bank digital currency, CBDC) mellett érvelt. Ez egy határokon átnyúló fizetést biztosító rendszer, amelyet a kínaiak teszteltek elsőként és ami a világon sok országban, valamint az Európai Unióban is téma.

Banai szerint a világ legtöbb jegybankja foglalkozik a CBDC-vel, a közeljövőben 18 százalékuk kívánja bevezetni. Az első, határokon átnyúló fizetés pedig már megtörtént, mégpedig az Egyesült Arab Emírségekből Kínába irányult.

Miért akarják bevezetni az országok a digitális jegybankpénzt?

Banai Ádám több okot is felhozott a digitális jegybankpénz bevezetése mellett. Egyrészt csökkenti a piaci töredezettséget és a rendszerszintű költségeket, másrészt a gazdasági stimuláció egy új eszköze lehet, harmadrészt pedig megfelelő választ adhat az alternatív fizetési platformok létrejöttére.

Mire lehet megoldás a digitális jegybankpénz?

Alapvető cél a felügyelt fizetési rendszerek fenntartása, a szürkegazdaság és a készpénzállomány csökkentése, mint ahogy az is, hogy mindenkinek hozzáférhetővé tegye a bankolást. A CDBC egy olyan innovációvá válhat, amely fejleszti a pénzügyi szolgáltatásokat és hatékonyabbá teheti a monetáris politikát. A monetáris politika piacra gyakorolt hatása ugyanis gyengébb és lassabb a Covid-időszak óta.

Globális probléma, hogy a világon 1,4 milliárd embernek nincs bankja a fejlett és a fejletlen országokban egyaránt. Erre is megoldás lehet a CBDC. Alapvető emberi joggá válhat az alacsony hozzáférési költség az alapvető szolgáltatásokhoz; könnyebbé, gyorsabbá, olcsóbbá válhatnak a pénzügyi tranzakciók a digitális csatornákon keresztül.

Először Kína vezette be 2021 júliusában, ahol 140 millió magánszemély és 10 millió vállalkozás kezdte el használni a szolgáltatást. A tranzakciók értéke a tavalyi év közepére elérte a 250 milliárd dollárt. Az Európai Központi Bank pedig tavaly októberben elindította a digitális euró 24 hónapos előkészítő fázisát.

de ezeken túl még számos vetülete van, például a pénzügyi innováció is. Banai emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évtizedben sokat változott a pénzügyi rendszer, aminek az egyik fő terepe Kína volt. Ezért nem lepte meg, hogy éppen Peking vezette be elsőként ezt a szolgáltatást.

Banai kiemelte, hogy Magyarországon azonnali fizetési rendszer van, ami azt jelenti, hogy minden tranzakció legfeljebb 5 másodpercet vesz igénybe. Az MNB szakérője azt is megjegyezte, hogy hazánkban a jegybankban jobban bíznak az emberek, mint a kereskedelmi bankokban. Szerinte ez a bizalom megmaradna a CBDC bevezetését követően is.

Barbara Kolm, az Osztrák Gazdasági Központ alapítója és igazgatója ugyanakkor a CBDC bevezetése ellen érvelt. Szerinte a központi bankoknak nem dolga digitális fizetési rendszert bevezetni, és a CBDC-t a zöld megállapodás sem igazolja.

Mitől jó a pénz? Attól, hogy tartós, egyszerű váltani, stabil, megosztható és segít a társadalmi töréseket befoltozni. Mivel a kriptovaluták nem hozták az összes kritériumot, ezért a jegybankok más utat választottak a digitális jegybankpénz megteremtésére.

Azonban pont ez a probléma a CBDC-vel is az osztrák szakértő szerint. Sokan még a fizikai pénz működését sem értik, egy bonyolultabb rendszerben még nehezebb lenne a pénzügyi tudatosságot fejleszteni.

Szerinte meg kell erősíteni a függetlenséget és a stabilitást és magas szintű biztonságot kell adnia a felhasználóknak a pénzügyeik intézésében. A legfontosabb tehát a rendszer megbízhatósága és az egyéni jogok biztosítása. Ezek biztosítására azonban még nem találtak ki megfelelő eszközöket a CBDC-ben. 

Kolm úgy látja, hogy az emberek nem fognak bízni ebben a rendszerben, sőt, az eddig felépített bizalmat is sértené. A jegybank és az emberek közt tehát rendkívül fontos egy köztes szereplő, akihez segítségért fordulhatnak az emberek. Igaz, ennek a szereplőnek a beiktatása növelné a költségeket. Kérdés, ki fogja ezt állni.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehet összehasonlítani a kínai rendszert az európaival, mivel ott teljesen máshogy értelmezik a titoktartást. Nem lehet az almát a naranccsal összehasonlítani, így Kínával példálózni sem célszerű.