Jóllehet a digitális euró bevezetése még a jövő zenéje, hiszen az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa egyelőre még csak a projekt előkészítő szakaszánál tart, a kibocsátásról pedig még semmiféle döntés sem született, mióta tavaly október derekán felvázolták a „kriptoeuró” alkalmazási körét és főbb jellemzőit, a kereskedelmi bankok – a jövőjüket féltve – máris verik a tamtamot.
Cél a monetáris rugalmasság erősítése
Mivel pedig egymás után jelennek meg az általuk szponzorált tanulmányok a bevezetés potenciálisan végzetes következményeiről, az EKB is jónak látta, hogy reagáljon a kritikákra, hétfőn közzétéve az EKB három igazgatósági tagja, Piero Cipollone, Ulrich Bindseil és Jürgen Schaaf közös írását.
Mint írják, az EKB és az Európai Bizottság tervei szerint a digitális euró az egész eurózónában elérhető törvényes fizetőeszköz lesz, amely garantálja a magas szintű adatvédelmet. Emellett a modern digitális fizetési megoldások valamennyi jellemzőjét egyesítené, és ezáltal erősítené a valutaunió monetáris szuverenitását és rugalmasságát.
Az irányelvek megalkotásakor az EKB szakértői ugyanakkor a kereskedelmi bankok aggályaira is odafigyeltek – emeli ki a cikk. Ez részint abban ölt testet, hogy a bankok gazdasági funkcióinak megőrzése érdekében az egyéni digitális euróállományok korlátozottak lennének, sőt bár a kereskedők elfogadhatnák és feldolgozhatnák, de egyáltalán nem tarthatnák a számlájukon, ezzel védve a bankrendszer vállalati betétbázisát.
A digitális euróállományok ráadásul nem kamatoznának, illetve a felhasználók a digitális euroszámlájukat közvetlenül összekapcsolhatnák a bankjuknál vezetett fizetési számlájukkal, lehetővé téve a pénz rapid visszafelé áramlását (reverse waterfall).
Ebből következően az online fizetésekhez szükséges digitális eurószámlájukat nem kellene előzetesen feltölteniük, tudniillik az esetleges hiány azonnal finanszírozható lenne a kapcsolódó kereskedelmi bankszámláról, persze csak ha megvan a fedezet.
A kereskedelmi bankok a közvetítő funkciójukat féltik
A központi banki digitális valutákról (CBDC) folytatott viták középpontjában azonban kezdettől fogva a banki finanszírozás kockázatával kapcsolatos kérdések álltak. Elméletileg a CBDC-k hatással lehetnek ugyanis a pénzintézetek pénzállományára, mivel a betétesek dönthetnek úgy, hogy a bankbetétekből a központi banknál vezetett digitális tárcájukba helyezik át a pénzt, ami csökkentheti a hagyományos bankrendszer hitelnyújtási képességét.
A digitális euró visszaválthatósága hagyományos számlapénzre, a birtoklási korlátozás és a kamatmentesség kombinációja az EKB szerint mindazonáltal kizárná, hogy bárki nagy mennyiségű pénzt tartson a digitális eurotárcájában – írják az EKB vezetői.
A felhasználók tehát a digitális eurót inkább fizetési eszközként használnák, mintsem befektetésként.
Elmérgesítheti-e a bankválságokat a digitális euró?
A kereskedelmi banki szakértők további félelme, hogy egy akut, az egész gazdaságra kiterjedő bankválság esetén a digitális euró révén gyorsabban eltüntethetnék a pénzüket a bankszámláikról, ami súlyosbíthatná a krízist, illetve a biztonságos központi banki pénz vonzereje odavezethet, hogy a bankok hosszú távon elveszítik a betéteket mint refinanszírozási forrást.
Az EKB szerint mindkét problémára megint csak gyógyírt jelentene a magánszemélyek időbeli birtoklási korlátja, a kamatmentesség, a számlák összekapcsolása, illetve a vállalati birtoklás kizárása.
Az euróövezet jegybankja végül rámutat, hogy az egyéb kriptodevizák, stablecoinok és e-pénzintézetek sokkal nagyobb kockázatot jelenthetnek a banki finanszírozásra, mint a CBDC-k. Az ezeket bevezető, hatalmas ügyfélkörrel rendelkező Big Tech cégek egyáltalán nem törődnek a bankok gazdaságban betöltött szerepével.
A digitális euró bevezetését amúgy megelőzheti a digitális rubel és angol font színpadra lépése is.
