A Rockefeller-vagyon ötödik generációs örökösét, Miranda Kaisert a halálos ágyán kérte meg testvére, David Kaiser, hogy vegye át tőle az Exxon elleni kampány zászlaját. A Rockefellerek azért kampányolnak, mert úgy vélik, hogy az olajcégek megtévesztik a közvéleményt tevékenységük éghajlati következményeivel kapcsolatban. Az ügy pikantériája, hogy a testvérek ükapja, idősebb John D. Rockefeller alapította a Standard Oilt, az Exxon monopóliumát. Ráadásul 2019 decemberében New York államban egy bíró már felmentette az Exxont a csalás vádja alól egy olyan ügyben, melynek keresetében azt állították, hogy a vállalat félrevezette a befektetőket az éghajlati szabályozás üzleti tevékenységre gyakorolt hatásáról. De a Rockefellerek nem hagyták annyiban az ügyet.
A Rockefeller Family Fund, egy jótékonysági szervezet, melynek elnöke Miranda Kaiser, több mint 30 peres ügyet és egyéb támogatást finanszíroz az Egyesült Államokban a fosszilistüzelőanyag-ipar ellen.
Az Exxon mindegyikben alperes.
Az alap munkatársai államügyészekkel is konzultálnak, s eddig kilenc ügyész indított eljárást az Exxon ellen. Az ügyek célja, hogy több milliárd dollárt gyűjtsenek az Exxontól és versenytársaitól az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásukért és az általuk okozott károkért.
Kaiser kampánya gúnyt űz az amerikai jogrendszerből
– mondta Emily Mir, az Exxon szóvivője, hozzátéve: a családi és státusz felhasználása személyes célok elérésére,
valahol a kiváltságos és az etikátlan között húzódik,
s ami még fontosabb, semmit sem tesz a kibocsátás csökkentése érdekében.
Mire Miranda csak annyit mondott:
Lelkiismeretlenség lenne hasznot húzni valamiből, amiről tudod, hogy árt a világnak.
Az Exxon előremenekül
Az olajvállalat előremenekül, s ígéretet tett arra, hogy 2022 és 2027 között 20 milliárd dollárt költ kibocsátásának csökkentésére, s más vállalatoknak is segít ebben, olyan területeken fektet be, mint a szén-dioxid-leválasztás és a bioüzemanyagok, bár beruházásainak túlnyomó többsége továbbra is az olaj- és a gáztermelést szolgálja.
A Rockefeller-kampánynak kulcsszerepe volt abban, hogy januárban Biden elnök befagyasztotta az új LNG-terminálok engedélyeztetését.
Az Exxon ellen az éghajlattal kapcsolatos ügyek száma folyamatosan növekszik. Februárban Chicago városa beperelte az Exxont és más nagy olajvállalatokat, azt állítva, hogy megtévesztették a chicagóiakat az éghajlatváltozással kapcsolatban. Márciusban a pennsylvaniai Bucks megye hasonló keresetet nyújtott be.
A sorozatos perekkel a klímaaktivisták hasonló hatást kívánnak elérni, mint ami a múlt század kilencvenes éveiben fordulatot hozott a dohányiparban.
Nagy csaták dúlnak az olajiparban a fenntarthatóság mentén. Emlékezetes, hogy a Chevronnál aktivista befektetők az ESG-szempontok háttérbe szorítását követelték a profitérdek nevében. Ráadásul hiába nő a zöldbefektetések tábora, a bolygógyilkos tevékenységet is el lehet adni megfelelő hozammal.
A hozam kulcsfontosságú momentum a zöldbefektetések sikerében.
A fenntarthatóságba fektetőknek ugyanis azt ígérik, hogy hosszabb távon nagyobb hozamot érhetnek el. Márpedig az erőművek bezárása, a bányák betemetése nem termel profitot, épp ellenkezőleg, ezzel veszteséget realizálnának a tulajdonosok. Míg a piszkos eszközök eladásával azonnal bevételhez jutnak. De az új tulajdonosok nem hagynak fel a termeléssel, hiszen ha környezettudatosak lennének, meg sem vásárolnák ezeket az eszközöket. És kiskapukban sincs hiány: legszebb a szaúdi Aramco érvelése, hogy a legkisebb szénlábnyomú kőolaj kitermelésével szolgálják a klímavédelmet. Arról nem is szólva, hogy az ukrajnai háború és az Oroszország elleni szankciók miatt olajláz tört ki az Egyesült Államokban, stratégiai szempontokkal zárójelezve az amerikai gazdaság zöldülését.
