Spekulációk sorát indította el a piacon az ExxonMobil 60 milliárd dolláros palaolaj-üzlete. A texasi Pioneer Natural Resources felvásárlásával az Exxon domináns szereplővé válik a Permi-medencében. Az ügylet nemcsak az iparág általános zöldülése közepette feltűnő, hanem azért is, mert amikor tavaly 90 dollár fölé emelkedett az olaj hordónként ára, kiderült, hogy elmúltak már azok az idők, amikor a palások árjelzésre mozdulva eláraszthatták volna a piacot. Mit keres az Exxon egy olyan piacon, ahol már kifulladt a növekedés?
Hosszú távon csak évi 5 százalékos termelésnövekedést tervez a most felvásárlásra kerülő Pioneer Natural Resources, a nyugat-texasi és új-mexikói Permi-medence legnagyobb olajtermelője, mely a pandémia előtti palás csúcsévekben még minden esztendőben 19–27 százalékkal növelte olajtermelését. Iparági előrejelzések szerint az elsődlegesen elérhető palaolaj készletek hamar kimerülnének, ha a palacégek komolyan növelnék a kitermelést. Ezért falba ütköznek azok az olajtársaságok, amelyek alacsony költséggel és minimális technikai kihívással kitermelhető, kőolajban gazdag mezőket keresnek a területen.
Darren Woods, az Exxon vezérigazgatója azzal indokolta a 60 milliárd dolláros akvizíciót, hogy az üzlet hozzáférést biztosít a Midland-medence legnagyobb elsődlegesen elérhető palaolaj készletéhez.
Nem a következő kettő–öt évre gondolnak, hanem 10–20 évre előre – magyarázta Ryan Duman, a Wood Mackenzie palaolaj-elemzője, hozzátéve: az ExxonMobil nemcsak az elsődlegesen kitermelhető, de a teljes olajkincs tekintetében is domináns helyzetbe kerül az Egyesült Államok legígéretesebb olajmezőin.
A jelenlegi technológiával a Permi-medencében működő nagyobb vállalatok 25 évi kitermelhető készlettel rendelkeznek, míg a kisebbeknek legfeljebb évtizedes jövőjük van az iparágban – mondta Matthew Bernstein, a Rystad vezető palaolaj-elemzője.
A kimerülő elsődleges készletek konszolidációs hullámot indíthatnak, mert a másodlagos készletek kitermelése technológiai váltást igényel, ami elképzelhetetlen szakmai befektetők nélkül. Az ExxonMobil akvizíciója a megafúziók korának látványos nyitánya lehet a palaolaj-ágazatban.
A piac már arra spekulál, hogy hamarosan a másik amerikai cég, a rivális Chevron is léphet. És ha a profitban úszó olajcégek elárasztják tőkével a Permi-medencét, akkor újra felívelhet a termelés. Ami nemcsak a 100 dolláros olajár fenyegetése miatt érdekes, hanem azért is, mert az ágazat zöldülését és a nyugati olajcégek visszavonulását kihasználva, a szaúdi Aramco megduplázta kitermelési beruházásait, s csöndben növeli piaci részesedését. Arra hivatkozva, hogy ez a fenntarthatóságot szolgálja. Mert egy ordóra vetítve a legalacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátó a nagy olajtermelők között. Más kérdés, hogy az egy hordó olajhoz kapcsolódó kibocsátásnak csupán a 15 százaléka kötődik a kitermeléshez, míg 85 százalék az elégetéskor képződik.
Mindenesetre, érdekes fejlemény az amerikaiak és a szaúdiak kibontakozó versenyfutása az olajpiacon.
