Két kézzel markolnak az aranyba a háborútól rettegő lengyelek
Bár már nem kígyóznak olyan hosszú sorok a Lengyel Pénzverde, a Mennica Polska üzlete előtt Varsóban, mint a koronavírus-járvány idején, illetve a háború kitörésekor, 2022. február 24-én, a közelgő nagyböjt előtti torkos csütörtökön, ám az arany iránti extrém kereslet a háború harmadik évében sem csillapodik Lengyelországban – írja az AP amerikai hírügynökség.
A könnyen mozgatható arany segít a menekülésben
Az aranylázat fokozza a Lengyelország és Fehéroroszország határán kialakult migrációs válság, amelyet a lengyel hatóságok a Moszkva és Minszk által kirobbantott hibrid háborúnak tekintenek, miközben a járványt követő vágtató – a csúcspontján 18 százalékos – inflációról sem szabad elfeledkezni.
A 38 éves Radoslaw Paklikowski wroclawi vállalkozó például 2021-ben kezdett arany- és ezüstérméket vásárolni, és mostanra vagyona 5 százalékát nemesfémekbe fektette.
Fontos, hogy valódi fizikai aranyunk legyen, és ez alatt nem egy tonnányit értek, hanem egy olyan mennyiséget, amely biztonságot nyújt a családunknak, ha bármi történne
– mondta az AP-nek.
Noha a NATO-tagság a társadalom egy részét megnyugtatja, az évszázadokon át orosz uralom alatt élő országban mégis sokan attól rettegnek, hogy ha Oroszország győzedelmeskedik Ukrajnában, akkor nem fog megállni a határuknál.
Vannak persze más stratégiák is, aki megteheti, mert van rá pénze, Spanyolországban és Olaszországban vásárol házat, ám a lengyelországi ingatlanbefektetésekkel vagy műtárgyakkal szemben mindenképpen előnyt élvez az arany, a gyémánt és az ezüst, mivel könnyen mozgathatók és elrejthetők.
Az arany jelenthette túlélést
Lengyelországban az arany vonzereje összefonódik a második világháború traumájával is, amikor az arany jelenthette a túlélést. A családokban még mindig mesélnek olyan rokonokról, akik az arany ékszereknek vagy érméknek köszönhetően maradtak életben, mivel ezekért cserében szükség esetén élelmiszert vásárolhattak, vagy átjuthattak a határon a németek vagy az oroszok elől menekülve. A háborúban közel 6 millió lengyel állampolgár halt meg, köztük a lengyelországi zsidók többsége.
Marta Bassani-Prusik, a Lengyel Pénzverde nemesfém-kereskedelmi vezetője az AP-nek elmondta, hogy ügyfeleik – köztük a varsói gettó ma már külföldön élő, de időnként visszalátogató túlélői – rendszeresen felidézik az ilyen családi történeteket.
Azt mondják, hogy csak az arany miatt élnek, mert a nagyszüleiknek volt egy aranyrúdjuk vagy egy aranyérméjük
– mondta. Michal Teklinski, a fizikai aranyat részletre is áruló lengyel Goldenmark Group befektetési cég szakértője szerint a nemesfém folyamatos drágulásának hátterében egyre inkább az ázsiai magánszemélyek és központi bankok vásárlásai állnak, ezért a trend minden bizonnyal még jó darabig folytatódik.
A fizikai arany piaca azonban kiugróan erősödik Lengyelországban, és Európában már csak Németországban, Svájcban és Ausztriában nagyobb a forgalom, mint a Visztula partján. Az okok között a lengyelek növekvő vagyona és persze a hatóságokkal szembeni hagyományos bizalmatlansága is meghúzódik.
A jelenség egyik legfőbb haszonélvezője, az 1766 óta működő Lengyel Pénzverde, amely a szocialista korszakban állami tulajdonban állt, most már a varsói tőzsdén jegyzett részvénytársaságként működik.
Hegymenetben a Lengyel Pénzverde részvényei
A cég részvényei egy év alatt 24 százalékkal, 20,20 zlotyra, azaz 1860 forintra erősödtek, miközben az arany világpiaci jegyzése 21 százalékkal, unciánként 2320 dollárra emelkedett.
A vállalatnak monopoljoga van a lengyel pénzérmék gyártására, ám emellett a világ számos országába
- Paraguaytól Írországig,
- illetve Luxemburgtól Thaiföldig
szállítanak érméket. A vállalat szerint az általa felhasznált arany lengyel bányákból származik, és etikusan, azaz az emberi jogokat és a környezetvédelmet tiszteletben tartva dolgozzák fel. A pénzverde mintaboltja Varsó belvárosában, a felhőkarcolók között, a gettó egykori területén nyílt meg, ahol egy képernyőn egész nap figyelemmel követhető az arany kurzusa.
A minap ide sétált be Marcin Grzesiak 40 éves bolttulajdonos, aki három aranyérmet vett összesen 29 ezer zloty, azaz nagyjából 2,7 millió forint készpénzért. Grzesiak, aki Kelet-Lengyelországban, a fehérorosz határ közelében él, a hírügynökségnek elárulta, hogy a geopolitikai helyzettel és a globális pénzügyi stabilitást fenyegető kibertámadásokkal kapcsolatos aggodalmai miatt diverzifikálja a befektetéseit.
