Fekete szerda a csippiacon: 500 milliárd dollár vált köddé

Valóságos vérengzés zajlott szerdán a tőzsdéken jegyzett félvezetőipari vállalatok körében, miután kiszivárgott, hogy a Biden-adminisztráció az eddigieknél is szigorúbban korlátozná a csipgyártó berendezések, termékek exportját Kínába. Egy hatályos törvény értelmében Washingtonnak joga van a korlátozni vagy megtiltani az amerikai technológiát bármilyen formában alkalmazó, külföldön dolgozó vállalatok exporttevékenységét, ha az egy általa szankcionált országba irányul. 

E törvény alapján szabtak ki például korábban orbitális bírságokat a kerülő úton Iránba szállított különféle berendezések, termelőeszközök gyártóira, ha azok mégis üzleteltek a perzsa állammal.

Újabb csippiaci korlátozásokkal sokkolják a szektort

Nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva Washington már eddig is folyamatosan szigorította a Kínába irányuló technológiai transzfereket, noha a csipipar szereplői többször is kérték a korlátozások enyhítését, s időközben a kínaiak a megszerzett tudásukat kamatoztatva maguk is világraszóló eredményeket tudtak felmutatni az iparágban. Különösen az Amerikából gyakorlatilag kitiltott Huawei okozott e téren meglepetéseket.

A félvezetőiparra vonatkozó közelgő exportszigorítások hírére elindul eladási hullám több mint 500 milliárd dollárnyi értékvesztést okozott a szektor vállalatainak tőzsdei kapitalizációjában. Az már csak olaj volt a tűzre, hogy a Joe Biden elnökhöz hasonlóan Kína-fóbiában szenvedő republikánus elnökjelölt, Donald Trump is megnyilatkozott a témában. 

A Fehér Ház újbóli bevételére készülő Trump a Bloomberg Businessweeknek adott interjújában sérelmezte, hogy az Egyesült Államok a globális ellátás szempontjából kiemelkedő fontosságú tajvani csipgyártásból nem profitál, viszont védelmet biztosít az országnak a kínai fenyegetettség ellen. Trump gyakorlatilag védelmi pénzt követelne a szigetországtól, amelyet rögtön meg is vádolt azzal, hogy nagyjából száz százalékban lenyúlta az amerikai csipgyártást. 

A TSMC nem politizál, inkább profitot termel

Túl a megjegyzés gazdasági vetületén, sokan úgy értelmezték Trump mondatait, hogy ha újra elnökké választanák, akkor Tajvan területi integritása és a térség status quója is könnyen felborulhat, mivel Trump nem sietne mostani szövetségese segítségére egy súlyosabb konfliktus kirobbanása esetén.

Az ügy a technológiai ipar szempontjából stratégiai fontosságú, hiszen Tajvanon működik a világ legnagyobb csipgyártója, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC), amelynek kiesése beláthatatlan következményekkel járna, a globális beszállítói láncok összeomlásához vezetne szakértők szerint. 

Ez a tech szektor erős amerikai túlsúlya miatt is kényes kérdés, ami inkább diplomáciai megoldásokat igényel, s nem azt, hogy politikusok felelőtlen üzengetésekkel zavart keltsenek az amúgy is feszült amerikai–kínai kapcsolatokban. Trump szavai 8 százalékos zuhanást váltottak ki a TSMC árfolyamában, amit a vállalat csütörtök reggel publikált, erős számokat tartalmazó negyedéves gyorsjelentése sem tudott teljes mértékben kompenzálni. 

ez 7,6 milliárd amerikai dollárnak felel meg, s közel 4 százalékkal haladja meg az LSEG elemzői konszenzusát. A kiugró eredményért – mint az borítékolható volt – a mesterségesintelligencia- alkalmazásokhoz szükséges csipek iránti felfokozott kereslet volt a felelős. 

A forgalom 20,8 milliárd amerikai dollár volt, 33 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez is túllőtt az elemzői prognózisokon. A TSMC részvénye végül 2,4 százalékos mínuszban zárta a csütörtöki kereskedést a tajpeji tőzsdén.

Amerikában eközben repkedtek a mínuszok, a félvezetőipar vállalatainak teljesítményét követő mutató, a Philadelphia Semiconductor index 6,8 százalékot zuhant, ilyen jelentős egynapos veszteséget legutóbb a pandémia kirobbanásának évében, 2020-ban szenvedett. 

Az index azonban a csippiaci ralinak köszönhetően még így is 30 százalékos pluszban van az idén, ezzel veri a széles piacot lefedő S&P 500-at, amely jelenleg 17 százalékos nyereséget tud felmutatni. A Philadelphia Semiconductor index meghatározó vállalata közül

• az ASML 12,7 százalékos
• az Nvidia 6,6 százalékos,
• a Micron Technology 6,3 százalékos,
• az Advanced Micro Devices 10,2 százalékos,
• a Broadcom 7,9 százalékos
• az Arm 9,5 százalékos

veszteséggel zárt, egyedül az Nvidia piaci értékéből 200 milliárd dollárt radírozott ki a szerdai kereskedési nap – írja a Reuters. Felvirradt viszont az inkább az amerikai és nyugat-európai gyártásra fókuszáló csipgyártók napja, így a TSMC-vel szemben teret vesztett egykori világelső Intel árfolyama 0,3 százalékkal erősödött, míg a Globalfoundriesé 6,8 százalékkal pattant fel.

Kiemelt cél az önellátás elérése

A kínaiak megregulázásával párhuzamosan a Biden-adminisztráció hatalmas összegekkel támogatja a zömében külföldre kiszervezett amerikai félvezetőgyártás fellendítését. A technológiai önellátást is kiemelten kezelő, 2022 augusztusában elfogadott inflációellenes törvénycsomag 52,7 milliárd dolláros keretet különített el erre a célra. 

amelynek csipgyártásból származó üzemi vesztesége az első negyedévben 2,5 milliárd dollár volt, és sokan kételkednek abban, hogy a megkapott összegek felhasználásával nyereségessé tudja tenni az üzletágat.

Szakértők egyetértenek abban, hogy édes mindegy, lesz-e váltás az elnöki poszton, a Kína ellen vívott technológiai háború folytatódni fog, legfeljebb csak az intenzitása lehet kérdéses. A csipszektor fekete szerdája ugyanakkor figyelmeztető jel, ilyen esések és felpattanások a jövőben sűrűbben jelentkezhetnek, a volatilitás előtérbe kerül majd.