Szamurájkötvény-kibocsátást tervez Magyarország – kamatot emelt a japán jegybank
A japán gazdaság sajátságos helyzetben van, hosszú évtizedekig küzdöttek a defláció ellen, az irányadó kamatot negatív tartományban tartották, és rendkívül széles körű eszközvásárlási programmal lazították tovább a monetáris kondíciókat egészen idén januárig – mondta el a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.
Megemelte a jen alapkamatát a Bank of Japan
A téma annál is inkább aktuális, mert szerdán az ország jegybankja, a Bank of Japan 0,1 százalékról 0,25 százalékra emelte az éves alapkamatot. Ebből adódik a kérdés: miként magyarázható, hogy amikor az Egyesült Államokban és Európában is a kamatcsökkentések vannak napirenden, Japán inkább erősítené devizáját.
Az elemző hozzátette, Japánban a 2022–2023-as energiaválság során is csak átmenetileg emelkedett az infláció 4 százalék fölé, így nem volt szükség érdemi szigorításra. Mivel azonban az Egyesült Államokban jelentős kamatemelést hajtott végre az amerikai jegybank, vagyis a Fed, a japán és az amerikai hozamkülönbség miatt nagymértékben gyengült a jen árfolyama, ami már a jegybanki inflációs célokat is veszélybe sodorta.
A Bank of Japan (BoJ) ezért kezdett óvatos kamatemelésbe, ami a szerdai ülésen folytatódott. A lépés nem volt teljesen váratlan, a piaci szereplők 50 százalékra árazták, ám a mértéke igen. Az ülést követő sajtótájékoztatón a jegybankelnök újabb kamatemeléseket helyezett kilátásba, ha a gazdasági adatok szükségessé teszik.
A jegybanki kommunikációból leszűrhető, hogy az inflációs kockázatok miatt döntöttek a 15 bázispontos kamatemelés mellett, mivel arra számítanak, hogy a bérek és az árak tovább emelkednek a következő időszakban. A legutóbbi, júniusi inflációs adat 2,8 százalékos volt éves bázison, ami jócskán meghaladja a 2 százalékos jegybanki célt.
Jön az újabb szamurájkötvény-kibocsátás
A hírt az teszi relevánssá, hogy hamarosan jön a japán jenben jegyzett, hazai szamurájkötvény-kibocsátás, és bár a forint árfolyamával nincs összefüggésben a japán jegybank kamatdöntése, viszont kérdéses, hogy 30 százalékon marad-e az államadósságon belüli devizaarány plafonja. Az ÁKK a kötvénykibocsátásból származó jent euróra swapolja, így az árfolyamkockázatot az euró-forint mozgása jelenti.
A BoJ döntésével egyébként a Bloomberg is foglalkozott, kiemelve, hogy a kamatdöntés előtt, június 27. és július 29. között mintegy 5500 milliárd japán jent, azaz 36,6 milliárd dollárt fordított a központi bank a jen árfolyamának védelmére, miután hasonló mértékű segítséget nyújtott a megelőző két hónapban is a szigetország nemzeti valutájának.
Az elmúlt hónap során a jen kétszer izmosodott számottevően:
- először július 12-én este a vártnál gyengébb amerikai inflációs adatok hatására értékelődött fel meredeken a dollárral szemben, 161,58-ról 157,44-ra,
- a második hullám egy nappal később érkezett, újabb 0,9 százalékos jenerősödést hozva.
Az intervenciós adatokat szerdán, néhány órával azután tették közzé, hogy a BoJ bejelentette a kamatemelést és azt, hogy felére csökkenti kötvényvásárlásait. Kazuo Ueda kormányzó amúgy a további kamatemeléseket sem zárta ki, hangsúlyozva, hogy a 0,5 százalékos szintet sem tartja vörös vonalnak.
Japán pénzügyi vezetők szerint a közelmúltbeli gyenge jen hátrányai összességében egyre inkább érezhetővé váltak, főként a háztartások és a kisvállalkozások szenvedtek a magasabb importköltségektől.
A szerdai jegybanki bejelentések nyomán a jen árfolyama a 153 körüli dollár per jen kereszttől egészen 150,5-ig erősödött.
