Bíróságra viszik a Talgo-ügyet a magyarok, leépítések sújtják a német autóipart, állampapírpiaci fejlemények – a legolvasottabb pénz- és tőkepiaci hírek 2024 decemberében

Bombaként robbant december elején a Világgazdaság híre, s egyben a legolvasottabb pénz- és tőkepiaci hírek listáján is az első helyre került az egész hónapban, hogy lapunk érdeklődésére a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. (MVBV) közölte, keresetet nyújtottak be a spanyol Talgo vonatgyár megvásárlásának meghiúsulása miatt. Az ügy előzménye, hogy miután a Pedro Sánchez által vezetett madridi szocialista kormány augusztusban hasból bemondott nemzetbiztonsági okokból megfúrta a magyar cégcsoport ajánlatát, novemberben a spanyol központi hírszerzés, a CNI bejelentette, hogy nem oldja fel a szakmai körökben erősen megkérdőjelezett Talgo-jelentés titkosítását.

A bíróságon folytatódik a Talgo-ügy

Mivel a spanyol szolgálatok titokban tartják, mire alapozva tették a megállapításaikat, azt a következtetést lehetett levonni, hogy még ha a tervezett ügylet valójában semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentene is, a magyar kérő akkor sem lenne képes cáfolni a vádat. Úgy tűnt, lehetetlenné vált a jogorvoslat. Erre a spanyol média is ráerősített, azt írták, a magyarok október legvégéig nyújthattak volna be keresetet"a legfelsőbb bírósághoz a spanyol kormány döntése ellen. Ezután jött a fordulat.

– írta a VG-nek az MVBV üzletfejlesztési vezetője, Kiss Diána.

Vagyis akármennyire is szerette volna, nem ússza meg szárazon a spanyol kormány, amit a Magyar Vagonnal tett a Talgo-felvásárlás során. Az évszázad üzletének ígérkezett, meghiúsult tranzakció tehát az évszázad pereként folytatódik, a kérdés már csak az, melyik bíróságon, mivel az MVBV további részleteket nem árult el.

Fellélegezhetnek Győrött

Nem hagyták hidegen olvasóinkat a német autóiparral kapcsolatos nem túlzottan örömteli hírek sem, ami nem is csoda, hiszen mindhárom multinacionális csoportnak van – vagy éppen épül – hazai gyára. Nos, fellélegezhettek a Volkswagen csoporthoz tartozó győri Audi munkavállalói, a Porsche Hungaria ügyvezető igazgatója, Wachtler Tamás a VG-nek elmondta, hogy

Az igazgató beszámolt arról is, hogy az új modellek közül Tayron 2025 márciusában, míg az új T-Roc októberben, az ID. 2 pedig várhatóan decemberben jelenik meg a hazai piacon. Azóta egyébként Németországban is arról egyezett meg a VW a szakszervezetekkel, hogy nem lesznek gyárbezárások, ám az elbocsátásokat nem tudják elkerülni.

Eközben a Mercedes-Benztől kiszivárgó hírek szerint a szintén leépítésekre készülő stuttgarti óriásnál az első csapás a vezető szinteket érinti, tudniillik jövőre letiltottak minden béremelést a magasabb beosztású munkavállalók esetében az osztályvezetőktől kezdve, onnan felfelé.  

Ráadásul lőttek a vezetők otthoni munkavégzésének is a cégcsoportnál. 

– írta egy belső levélben a felső vezetés.

A vállalat szerint a döntések világszerte ezres nagyságrendben érintik a vezető beosztásban dolgozókat.

Nagy port vert fel az év utolsó hónapjában az az értesülésünk is, hogy a Moody’s visszavonta a Mol Baa3 kibocsátói hitelbesorolását, valamint a hazai olajmulti leánycége, a Mol Group Finance SA által kibocsátott középlejáratú kötvények ugyanilyen besorolású minősítését is. A lépés előtt mindkét besoroláshoz pozitív kilátás társult. Az amerikai hitelminősítő indoklása szerint saját üzleti okokból döntött az adósbesorolás visszavonása mellett, vagyis arra nem vállalatspecifikus tényezők miatt került sor. Tehát nem arról van szó, hogy aggályok merültek volna fel a minősített szervezet hitelképességével vagy vezetőségének minőségével kapcsolatban.

Új terepen folytatja a harcot az Eli Lilly és a Novo Nordisk

A nemzetközi vizekre visszaevezve, új kockázat merült fel a súlycsökkentő gyógyszereket gyártó cégekkel kapcsolatban. Miután a Novo Nordisk és az Eli Lilly a szegmensben lerohanta a piacot, innentől már arra is fókuszálniuk kell, hogy várható hatalmas bevételeiket mire fordítják. Ígéretes felvásárlási célpontból nincsen sok, s félő, hogy a fogyásbiznisz éllovasai az egymásra licitálásukkal elherdálják felhalmozott milliárdjaikat. Az aggodalom pedig már részvényeik árfolyamában is megmutatkozik.

Az LSEG elemzői kiszámították, hogy a fogyasztószerpiac két éllovasa 2028-ig csak a súlycsökkentő szereik forgalmazásából 80-80 milliárd dollárnyi készpénzre tesznek szert, amelyet el kell költeniük, ha a piac megbecsült és dinamikus növekedésre képes vállalatai között akarnak maradni. A roham pedig már 2025-ben elstartol.

A Reuters elemzői szerint az Eli Lilly előnyben van az üzletkötések terén. Júliusban 3,2 milliárd dollárt költött a Morphicra, egy gyulladásos bélbetegségekre szakosodott biotechnológiai vállalatra. Ez nyomást gyakorolhat a Novo Nordiskra, hogy beszálljon a pénzköltésbe, s olyan cégekre vadásszon, mint például az autoimmun betegségek kezelésében jártas, belga tőzsdén jegyzett Argenx. 

Kellemetlenebb hír volt a dán Novo Nordisk számára ugyanakkor, hogy a másik csodaszerével, az Ozempickel kezelt cukorbetegek körében a NAION nevű ritka szembetegség több mint kétszer olyan gyakran fordul elő egy vizsgálat szerint, mint a többi diabéteszes páciens között. Ráadásul egy olyan betegségről van szó, amelyet nem lehet visszafordítani vagy kezelni, és amely akár vakságot is okozhat. Ezért az orvosok szerint a betegeket tájékoztatni kell az esetleges kockázatokról. A Novo Nordisk részvényei a hírre a hó derekán 5,4 százalékkal estek a koppenhágai tőzsdén. A vállalat papírjai azonban így is 8 százalékot emelkedtek idén, kétszer annyit, mint a Bloomberg európai gyógyszergyártókat követő indexe.

Óriási siker volt az államkincstár nyereményjátéka

Mind a résztvevők, mind az olvasók körében óriási siker volt a Magyar Államkincstár nyereményjátéka: rengetegen, 35 ezren jelentkeztek a sorsolásra, és rengetegen olvasták az akcióról szóló cikkünket is. Az államkincstár célja az volt, hogy a lakosság a kampányon keresztül minél szélesebb körben megismerhesse a modern és díjmentes szolgáltatásait az állampapír-vásárlásban.

A nyereményjátékon azok indulhattak, akik új értékpapírszámlát vagy gyermeküknek Start-számlát nyitottak, és azon legalább 100 ezer forintért vásároltak állampapírt, vagy már meglévő számlájukon ugyanennyi összeget fektettek állampapírba. Az új és jelenlegi ügyfeleknek szóló nyereményjátékban egyaránt

• 1 millió forintos fődíj;
• háromszor 500 ezer forint;
• és tízszer 250 ezer; azaz a két játékban összesen 10 millió forint értékű, állampapír-vásárlására beváltható utalvány;
• valamint további közel 1000 egyedi ajándékcsomagok talál gazdára.

A sikert jelzi, hogy a kincstár értékpapír- vagy Start-számlával rendelkező ügyfélköre idén elérte az 1 milliót, ezzel 2020-hoz képest megduplázódott ügyfelei száma.

Szintén az állampapírokkal kapcsolatos információk iránti kíváncsiság röpítette az Államadósság Kezelő Központ év eleji kötvényértékesítéseit ismertető cikkünket is, amely – figyelem! – még mindig aktuális. Éppen hogy elstartol ugyanis az új év, és január 2-tól már meg is kezdődik a 2028/Q1 sorozatszámú, névre szóló Fix Magyar Állampapír , valamint az ötéves lejáratú, fix, sávos kamatozású N2030/M1 sorozatszámú Magyar Állampapír Plusz értékesítése is. A kibocsátási kondíciók pedig írásunkból ismerhetők meg részletesebben.

Agyonlőtték a vezérigazgatót, és jön az új TBSZ-adószabály

Egy tragikus hír is felkapaszkodott legolvasottabb cikkeink tízes listájára, miután halálos lövés érte Manhattanben a világ egyik legnagyobb cége, a UnitedHealth vezérigazgatóját. Brian Thompsonnal a jelek szerint célzott akció végzett éppen akkor, amikor a cég befektetőnapi prezentációját tartotta volna. A UnitedHealth a nyolcadik helyen szerepelt a világ 500 legnagyobb cégét felsorakoztató Forbes-listán, piaci kapitalizációja 564 milliárd dollár (220 ezermilliárd forint) körül alakult. Részvényei a merénylet előtti 600 dollár körüli szintekről azóta 100 dollárral értékelődtek le.

Végül, de nem utolsósorban, az olvasók szerint azt is jó tudni, hogy fontos változás jön a tartós befektetési számlák (TBSZ) adózásában januártól. Az új évtől induló TBSZ-ek idő előtti feltörése után a személyi jövedelemadón felül már szociális hozzájárulási adót is kell majd fizetniük a befektetőknek. A változtatásra azért volt szükség, mert a kormány szerint sokan visszaéltek a TBSZ-ek eddigi konstrukciójával oly módon, hogy befektetéseiket a jogalkotó szándékával ellentétesen az ötéves határidő előtt feltörték, és mivel a TBSZ-en keletkező nyereség tartós befektetésből származó jövedelemnek minősült, nem pedig kamatjövedelemnek, ezért szochót nem fizettek a profit után, csak szja-t.