Januárhatás a tőzsdéken: ezért jó az év elején befektetni

A tőzsdékkel kapcsolatban rengeteg előítélet, hagyomány és babona kering a befektetők körében, a decemberben rendre várt Mikulás-ralit például közelről követi a januári kereskedés, aminek még a legapróbb részleteit is nagyítóval követik a kereskedők a januárhatás bizonyítékai után kutatva.

Mi az a januárhatás?

A januáreffektus, vagy januárhatás ugyanis az egyik legtöbbet idézett és legjobban megfigyelt tőzsdei jelenség, amit több mint nyolcvan évvel ezelőtt ismert fel Sidney Wachtel befektetési bankár, miután tanulmányozott két évtizednyi árfolyammozgást az amerikai piacon. Wachtel 1942-ben publikált írásában arra az egyébként bizonyítékokkal is alátámasztott következtetésre jutott, hogy a kisebb papírok, amiket ma a Russell 2000 indexben lenne érdemes keresnünk, 

Wachtel megfigyelését bizonyítékai nyomán a befektetők mintegy tényként kezelték a következő évtizedekben, a jelenséget pedig később egy 1976-os tanulmány is bebizonyította, mely azt találta, hogy a New York-i tőzsdén jegyzett részvények egyenlően súlyozott indexe 3,5 százalékot emelkedett átlagosan januárban, sokkal többet, mint a többi hónap 0,5 százalék körüli átlaga, mégpedig nem kis részben a kispapírok felfutásának köszönhetően. A jelenséget még egy 2000-ben publikált tanulmány is megerősítette, az ezredforduló után viszont már az látszik, hogy a januáreffektus szinte eltűnt a tőzsdékről. 

A Russell 2000 1985 és 2010 között átlagosan 1,7 százalékot emelkedett januárban, ezzel általában a második legjobb hónapja volt az indexnek az éven belül, 2014 óta viszont egyértelműen megszűnt ezt a felülteljesítés, az elmúlt 10 évben a kisrészvények mutatója mindössze 0,1 százalékos átlagot tud felmutatni az év első hónapjában. Ennek a visszaesésnek az egyik oka a technológiai részvények berobbanásának köszönhető, melyek az elmúlt évtizedekben rendre uralták a piacokat, így a befektetők fantáziáját is, másrészt pedig az indexek és ETF-ek széles körű berobbanásának tudható be.

A kispapírok dominanciája tehát a múlté az év elején, azt azonban nem lehet mondani, hogy a tőzsde egésze letargikus lenne az év elején: az amerikai piac 1928 óta átlagosan 1,2 százalékot erősödött januárban, jelentősen felülmúlva a többi hónap 0,6 százalék körüli átlagát. 

Miért erősödnek a részvények januárban?

A januári tőzsdefutamok mögött több, egyébként tényleg logikus ok is fellelhető a hiedelmeken és a babonákon túl is. 

• Egyrészt sok, főleg nagyobb tőkét mozgató befektető decemberben adóalapjának minimalizálása érdekében eladja veszteséges részvényeit, hogy azok mínuszát szembe tudja állítani más papírjainak pluszával. Ezt a szaknyelv adóveszteség-betakarításnak nevezi (tax-loss harvesting).
• Másrészt sok magas fizetésű befektető, főleg Amerikában, juttatása nagy részét bónuszok formájában kapja meg, év végén, így december végén-január elején hatalmas tőke szakad a tőkepiacokon egyébként is kifejezetten aktív befektetők nyakába, akik januárban azt villámgyorsan be is forgatják a tőzsdére.
• Harmadrészt sokan szeretik év végén lezárni magukban (és portfóliójukban is) az évet azzal, hogy december végéig megtartják portfóliójukat, majd január elején építik újra azt, szintén keresleti többletet eredményezve ezzel a piacokon. 

Mi várható mindezek után idén? 

A Russell 2000 decemberben 8,4 százalékot szakadt, miután egyre biztosabbá kezdett válni, hogy a Fed lassan folytatja majd csak a monetáris lazítást, lényegi fájdalmat okozva ezzel a kisebb cégek számára, melyek nagyon várták már, hogy olcsóbban tudjanak hitelekhez jutni. 

Egy ekkora esés után viszont könnyen jöhet a természetes visszapattanás, ami jelen esetben a piac egészére is igaz lehet: december utolsó napjait ugyanis a teljes amerikai piac mínuszban zárta, így a pozitív korrekció egyik fronton sem lenne hatalmas meglepetés.