Immár hivatalos, hogy a második és a harmadik legnagyobb japán autógyártó nem áll össze, így nem jön létre az a 60 milliárd dolláros fúzió, melynek révén a Nissan és a Honda a világ negyedik legnagyobb autógyártójává léphetne elő.
A fúziós tárgyalásokat decemberben kezdték meg, de a már korán kiderült, hogy a Honda gyakorlatilag fiókvállalatként kezelné a Nissant, ezt pedig ők múltjukhoz méltatlannak, rangon alulinak és elfogadhatatlannak tartották.
A Honda ráadásul elégtelennek ítélte a Nissan költségcsökkentési programjában szereplő gyárbezárásokat, elbocsátásokat. A cég kilencezer munkahely megszüntetését és gyártókapacitásainak 20 százalékos csökkentését ígérte, de részletekbe nem ment bele.
A Dongfenggel közösen üzemeltetett nyolc kínai gyárát érintette volna a megszorító program, de csak a csangcsúi egységet állították eddig le, azt is azzal a céllal, hogy termelését optimalizálják – bármit is jelentsen ez.
A Nissan kínai eladásai egy év alatt 19 százalékkal zuhantak, elsősorban elektromos autóinak szűkös modellkínálata és az olyan helyi konkurensek piachódításának köszönhetően, mint a Szegeden óriásgyárat építő BYD. Ettől függetlenül még keresték a közös nevezőt, végül
csütörtökön mindkét társaság igazgatótanácsa úgy döntött, hogy pontot tesz az ügy végére,
lehetőséget kínálva ezzel a tajvani Foxconn-nak, hogy a Renault kezében lévő 34 százalékos Nissan-részvénycsomag átvételével tulajdonosként is segédkezzen a patinás, de a fonalat egyre inkább elveszítő autógyártó megreformálásában.
A fúzió kudarcának valós okait egyik cég sem tárta a nyilvánosság elé. A két cég az elektromos autók fejlesztésében továbbra is együttműködik – írja a Reuters. Az aggodalmakat tükröző befektetői kedélyek is lecsillapodtak, a Honda árfolyama a bejelentésre 2,5, a Nissané fél százalékkal emelkedett a tokiói tőzsdén.
Az kérdéses, hogy a Honda részvényesei az elengedés tényének örültek ennyire, vagy annak, hogy a cég kedvező számokat közölt a decemberrel zárult negyedévéről. A Nissan árfolyama a fúziós tárgyalások hírére 60 százalékkal ugrott decemberben, ebből mára 21 százalékos plusz maradt csak.
És a remény, hogy a világ legnagyobb szerződéses bérgyártója, a tajvani Foxconn majd a hóna alá nyúl és megtámasztja az árfolyamot is.
A Nissan vesszőfutása az elektromos átállás elhanyagolásával és sikkasztásért Japánban elítélt, majd onnan regényes úton egy gordonkatokban kimentett, végül Libanonban letelepedett Carlos Ghosn elnök-vezérigazgató bukásával kezdődött és tart még ma is.
Akkor a Honda és a Nissan piaci értéke még egyforma volt, mára a helyzet alaposan megváltozott, a Honda ötször többet ér a most faképnél hagyott riválisánál.
Ami a Hondát illeti, frissen publikált gyorsjelentésében 5 százalékos üzeminyereség-bővülésről számolt be, 2,58 milliárd dolláros profitot felcsillantva üzleti évének harmadik, decemberrel zárult negyedévéről. Igaz, ezzel nem nyűgözte le a másfél százalékkal magasabb profitot váró elemzőket. A Honda
jelölte meg, mint profitpörgető tényezőt. A vállalat megerősítette a márciussal záruló üzleti évére szóló 1420 milliárd jenes (9,21 milliárd dolláros) üzemi eredmény-előrejelzését, miközben globális értékesítési tervét 3,75 millió járműre módosította a korábban várt 3,8 millióról, amit elsősorban a japán piac zsugorodásával indokolt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.