Trade war helyett béke trade

A kereskedelmi háború kirobbanásától rettegtünk, ehhez képest az orosz–ukrán béke reményét hozta el Donald Trump. Akár így is összegezhetjük a január 20-án beiktatott elnök első néhány hetének történéseit. A vámok kapcsán egyelőre relatíve kevés tényleges intézkedést láttunk Trump elnöktől, amit pedig láttunk, abból az látszik, hogy tárgyalási alapnak tekinti a vámokat. Ezzel szemben az orosz–ukrán béke kapcsán ténylegesen felpörögtek az események. Rendszeressé váltak az erről szóló politikai egyeztetések és a különböző béke javaslatok egyes elemeinek kiszivárogtatása. Úgyhogy a részvénypiacokon nem a kereskedelmi háború, hanem a lehetséges békekötés lett a fő téma. A befektetők ezért kimondottan azokat a részvényeket keresik, melyek a békéből profitálhatnak, beindult a béke trade. Ezzel párhuzamosan pedig elkezdődött a profitrealizálás a három éve szárnyaló hadiipari részvényeknél. 

A befektetők figyelme Európára és ezen belül is főleg Kelet-Közép-Európára irányul. Az év eleje óta a legnagyobb emelkedést felmutató tíz indexből hét európai és ebből négy (szlovén, lengyel, cseh, magyar) részvényindex a régiónkhoz tartozik. Ukrajna szomszédjaként kiemelten fontos a lengyel és a magyar részvénypiac helyzete. A WIG 20 17 százalékot, a BUX index 11 százalékot emelkedett év eleje óta. Sőt, ha egy nyugat-európai befektető szempontjából, euróban nézzük akkor 20, illetve 13 százalékos emelkedést láthatunk, hiszen a javuló megítélésnek köszönhetően a lengyel zloty és a forint is erősödött az euróval szemben január elseje óta. 

Eleve olcsó piacokról beszélünk, hiszen a WIG 20 még most is csak 8,8-es P/E-rátán forog az idei eredményvárakozásokkal kalkulálva, szemben a 12 fölötti hosszú távú átlaggal, a BUX index pedig csak 6,8-esen forog, szemben az átlagos 10-es értékeltséggel, és most kaptak egy fontos katalizátort ezek a piacok. A régió elsősorban az átárazódásból profitálhat. Ugyanis a kisebb kockázat kisebb kockázati felárat jelent, ami kisebb tőkeköltséget eredményez. Ennek eredményeként még változatlan eredménytermelő képesség mellett is emelkedik a részvények fair értéke, ami az árfolyamok emelkedése irányába hat. Vagy ha egyszerűbben akarunk fogalmazni: a kisebb kockázat miatt hajlandók vagyunk magasabb értékeltséget is megadni ugyanazért a részvényért cserébe, de akár úgy is nézhetjük, hogy kisebb az elvárt régiós diszkont a nyugat-európai piacokhoz képest. Bármelyik megközelítés legyen szimpatikus, mindegyikből ugyanaz következik: magasabb fair érték. 

Ezen túlmenően így vagy úgy, de néhány magyar részvény közvetlenül is profitálhat a békekötésből vagy az orosz szankciók feloldásából, erről már korábban elmélkedett kollégám, úgyhogy nézzünk inkább pár nyugat-európai példát, ahol az üzletmenetre is kedvező hatással lenne a megállapodás. Az egyik kézenfekvő részvény a Raiffeisen, amely profitjának nagyjából fele származik Oroszországból, viszont ezt nem tudja osztalékként az anyavállalatnak kifizetni, és reális áron eladni sem lehet az orosz leánybankot. Bármelyik peremfeltétel megváltozása jelentős hatással lenne a Raiffeisen csoportra nézve. Úgyhogy nem is meglepő, hogy év eleje óta már 20 százalékot emelkedett a részvény. 

Jelentős megrendeléseket kaphatnak az európai építőipari cégek, például

• az osztrák Strabag, 
• a francia Vinci
• vagy a lengyel Budimex.

Az építőanyagcégekről se feledkezzünk meg, legyen szó akár az osztrák Wienerbergerről, a német Heidelberg Materialsról vagy a francia Saint-Gobainről. Azt, hogy ezek közül ki fog ténylegesen is megrendeléshez jutni, szinte biztos, hogy legkorábban is csak hónapok múlva tudjuk meg, de a piac már most elkezdte beárazni ennek lehetőségét.