Orosz fogyasztók menthetik meg Kínát?
Meglepő esemény helyszíne volt egy sencseni exportőrkiállítás, ahol moszkvai e-kereskedők arról tartottak előadást, hogy mit szeretnek az orosz fogyasztók. Mint kiderült, illatgyertya és oktatójáték minden mennyiségben eladható, csak olcsó legyen. Óriási fordulatnak lehetünk tanúi, hiszen az elmúlt évtizedekben a kínai gazdaság az amerikai fogyasztókra fókuszált.
Hogyan kerüljék ki a vámokat?
A washingtoni nyomás és az emelkedő vámok arra késztetik a kínai gyártulajdonosokat, hogy szembenézzenek egy egzisztenciális kérdéssel: ha nem tudnak nyereségesen értékesíteni az Egyesült Államokban, akkor hová exportáljanak?
Pótolhatatlan az amerikai piac
– mondták a kiállításon megkérdezett kínai gyártók, akik különböző stratégiákkal próbálkoznak.
- Egyes gyártók azt remélik, hogy más piacok, köztük Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika ellensúlyozhatják az Egyesült Államok kiesését.
- Mások azt fontolgatják, hogy gyárakat helyeznek át olyan országokba, mint Kambodzsa vagy Vietnám, hogy megkerüljék a kínai árukra kivetett amerikai vámokat.
- Megint mások megpróbálják kitalálni, hogyan lehetne közvetlenül a fogyasztóknak értékesíteni, kihagyva a közvetítői költségeket.
Nagy a kockázata, hogy egyik megoldás sem vezet eredményre. Trump vámjai eddig 20 százalékkal növelték a kínai áruk költségeit. Bár az importőrök felelősek a vámok megfizetéséért, sok amerikai kiskereskedő nyomást gyakorol kínai beszállítóira, hogy csökkentsék az árakat, így ellentételezve a többletköltségeket.
Ám az amerikai elnök várhatóan április 2-án bemutatja a kölcsönös vámtarifákat is, azokat is, amelyek olyan országokat is célozhatnak, ahová a kínai gyártulajdonosok épp a vámok elkerülése végett telepítenének üzemeket.
Ha az oroszok visszaállnának a békegazdaságra
Pekingből nézve egyetlen más piac sem hasonlítható az Egyesült Államokhoz. Bár az Oroszországba irányuló kínai export az ukrajnai invázió óta megugrott, 2023-ban 47 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ám tavaly már csak 4 százalékos volt a bővülés, vagyis
a növekedési lehetőségek korlátozottak.
Oroszország 146 milliós lakossága kevesebb, mint fele az Egyesült Államokénak, s az egy főre jutó jövedelme is jóval alacsonyabb, gazdaságát pedig az infláció és a szankciók sújtják.
Ráadásul
Moszkva sem megy a szomszédba egy kis protekcionizmusért.
Oroszország már most kezdi visszaszorítani az olcsó kínai import áradatát. Vámokat vezettek be egyes kínai árukra, s megemelték az importált autók újrahasznosítási díját, ami megnövelte a Kínából származó járművek árát.
A kínai gyártóknak
a hazai értékesítés sem igazi opció,
hiszen az ipari versenyképessége éppen a gyenge fogyasztásra épült, és egyelőre a pekingi vezetés ösztönzői sem vezettek eredményre. Míg a világgazdaság más vezető országaiban a fogyasztás adja a GDP 50–75 százalékát, Kínában csupán 40 százalékos a részesedése.
Peking, persze, az ukrajnai háború lezárásában is bízhat, s abban, hogy Putyin a hadigazdaságról visszaállítja Oroszországot egy fogyasztóbarátibb modellre, s ebben az olcsó kínai áruknak lehet szerepe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.