Orosz fogyasztók menthetik meg Kínát?
Meglepő esemény helyszíne volt egy sencseni exportőrkiállítás, ahol moszkvai e-kereskedők arról tartottak előadást, hogy mit szeretnek az orosz fogyasztók. Mint kiderült, illatgyertya és oktatójáték minden mennyiségben eladható, csak olcsó legyen. Óriási fordulatnak lehetünk tanúi, hiszen az elmúlt évtizedekben a kínai gazdaság az amerikai fogyasztókra fókuszált.
Hogyan kerüljék ki a vámokat?
A washingtoni nyomás és az emelkedő vámok arra késztetik a kínai gyártulajdonosokat, hogy szembenézzenek egy egzisztenciális kérdéssel: ha nem tudnak nyereségesen értékesíteni az Egyesült Államokban, akkor hová exportáljanak?
Pótolhatatlan az amerikai piac
– mondták a kiállításon megkérdezett kínai gyártók, akik különböző stratégiákkal próbálkoznak.
- Egyes gyártók azt remélik, hogy más piacok, köztük Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika ellensúlyozhatják az Egyesült Államok kiesését.
- Mások azt fontolgatják, hogy gyárakat helyeznek át olyan országokba, mint Kambodzsa vagy Vietnám, hogy megkerüljék a kínai árukra kivetett amerikai vámokat.
- Megint mások megpróbálják kitalálni, hogyan lehetne közvetlenül a fogyasztóknak értékesíteni, kihagyva a közvetítői költségeket.
Nagy a kockázata, hogy egyik megoldás sem vezet eredményre. Trump vámjai eddig 20 százalékkal növelték a kínai áruk költségeit. Bár az importőrök felelősek a vámok megfizetéséért, sok amerikai kiskereskedő nyomást gyakorol kínai beszállítóira, hogy csökkentsék az árakat, így ellentételezve a többletköltségeket.
Ám az amerikai elnök várhatóan április 2-án bemutatja a kölcsönös vámtarifákat is, azokat is, amelyek olyan országokat is célozhatnak, ahová a kínai gyártulajdonosok épp a vámok elkerülése végett telepítenének üzemeket.
Ha az oroszok visszaállnának a békegazdaságra
Pekingből nézve egyetlen más piac sem hasonlítható az Egyesült Államokhoz. Bár az Oroszországba irányuló kínai export az ukrajnai invázió óta megugrott, 2023-ban 47 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ám tavaly már csak 4 százalékos volt a bővülés, vagyis
a növekedési lehetőségek korlátozottak.
Oroszország 146 milliós lakossága kevesebb, mint fele az Egyesült Államokénak, s az egy főre jutó jövedelme is jóval alacsonyabb, gazdaságát pedig az infláció és a szankciók sújtják.
Ráadásul
Moszkva sem megy a szomszédba egy kis protekcionizmusért.
Oroszország már most kezdi visszaszorítani az olcsó kínai import áradatát. Vámokat vezettek be egyes kínai árukra, s megemelték az importált autók újrahasznosítási díját, ami megnövelte a Kínából származó járművek árát.
A kínai gyártóknak
a hazai értékesítés sem igazi opció,
hiszen az ipari versenyképessége éppen a gyenge fogyasztásra épült, és egyelőre a pekingi vezetés ösztönzői sem vezettek eredményre. Míg a világgazdaság más vezető országaiban a fogyasztás adja a GDP 50–75 százalékát, Kínában csupán 40 százalékos a részesedése.
Peking, persze, az ukrajnai háború lezárásában is bízhat, s abban, hogy Putyin a hadigazdaságról visszaállítja Oroszországot egy fogyasztóbarátibb modellre, s ebben az olcsó kínai áruknak lehet szerepe.
