Donald Trump amerikai elnök megjegyzése tovább gyorsította csütörtökön a nyersolaj áresését, az északi-tengeri Brent jegyzése délelőtt 3,7 százalékkal, a hordónkénti 63,68 dollárra, míg az amerikai WTI-é 3,9 százalékkal, 60,7 dollárra zuhant, miután már szerdán is csökkentek az árak. Az áreséssel párhuzamosan az európai olajipari vállalatok részvényei is lejtőre kerültek. Persze ez még messze van az elnök olajpiaci célárától.
Trump Dohában jegyezte meg magyar idő szerint csütörtökön kora reggel, hogy az Egyesült Államok és Irán egyre közelebb kerül az ország nukleáris programjáról szóló megállapodáshoz.
A tárgyalásokról kiszivárgó információk szerint Teherán hajlandó vállalni, hogy a szankciók enyhítéséért cserében lemond az atomfegyverekről, megismételve az ország régóta hangoztatott álláspontját. Trump is arra utalt, hogy Irán beleegyezett a feltételeibe, ám ezt a kijelentését nem részletezte.
A hét elején a felek nyilatkozatai még felfelé mozdították a kurzust. Trump fenyegetően hangsúlyozta, hogy maximális nyomást gyakorol az iráni olajexportra, miközben a perzsa állam vezető nukleáris tárgyalója még szerdán is arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak reálisabb megközelítéssel kellene megkezdenie a két ország közötti tárgyalások következő fordulóját.
Kevesebb mint 24 óra alatt a narratíva az Irán elleni új szankciókat bevezető Amerikáról a diplomáciai áttörés elérhető közelségbe kerülésére váltott át.Ha létrejön a megállapodás, az növelné a jelentős túlkínálat valószínűségét az év későbbi szakaszában, különösen az OPEC+ olajkartell tervezett termelésnövelésével kombinálva
– mondta Arne Lohmann Rasmussen, az A/S Global Risk Management vezető elemzője.
A Brent hordónkénti átlagára amúgy májusban eddig 63 dollár körül alakult, ami 2021 óta a legalacsonyabb. Az árcsökkenés egyrészt enyhíti az inflációs nyomást a fogyasztó gazdaságokban (például Amerikában), ám a nagy termelők kasszáját megrövidíti.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közölte, hogy az év hátralévő részében a globális fogyasztás növekedésének lassulására számít, mivel a gazdasági bizonytalanság nyomást gyakorol a keresletre.
Egyértelmű jeleit látjuk, hogy a világgazdaság lassul, és az olajkereslet növekedése is gyengül
– mondta Toril Bosoni, az IEA olajpiaci részlegének vezetője a Bloomberg TV-nek adott interjújában.
Az olaj árfolyama a hónap elején, a kereskedelmi zavarok mélypontján négyéves mélypontot ért el, majd a hét elején október óta a legnagyobb négynapos nyereséget érte el.
Az árak továbbra is több mint 14 százalékos mínuszban vannak év eleje óta, egyfelől a kereskedelmi háborús bizonytalanságok, másrészt az olajkartell vártnál gyorsabb termelésnövekedése hatására.
Mindez azonban a Goldman Sachs szerint még igen messze esik Donald Trump céljától. Az amerikai nagybank elemzői ugyanis az elnök témával kapcsolatos közösségi média-bejegyzéseit tanulmányozva arra jutottak, hogy 40 és 50 dollár közötti WTI nyersolajárakat szeretne.
Úgy tűnik, hogy az elnök kikövetkeztetett preferenciája a WTI esetében hordónként 40 és 50 dollár körül van, ahol az olajárakról szóló posztolási hajlandósága a legalacsonyabb
– írták, megjegyezve, hogy Trump „mindig is az olajra és az amerikai energiaipari dominanciára összpontosított, és közel 900 alkalommal posztolt” a témában.
A skála 45 dolláros középértékét alapul véve, ez még közel 26 százalékos áresést jelentene.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.