Elemző: kiváló az OTP jövedelmezősége, néhány soron a vártnál is jobban teljesített a bank

Bár az OTP első negyedéves adózott eredménye első ránézésre gyengébbnek tűnik az előző negyedévekhez képest, ám ez kizárólag a magyarországi banki különadó teljes bruttó összege erre az időszakra történő elkönyvelésének tudható be – írja a bank múlt pénteken megjelent gyorsjelentését elemezve az Erste bankszektorelemzője.

Innentől már felfelé vezet az út

Thomas Unger szerint ezért jelen esetben az adózás előtti eredmény jobban tükrözi a működési trendeket, ezen a soron pedig az OTP megközelítette a kimondottan erős tavalyi harmadik negyedéves adatot, és egyértelműen javult negyedéves, illetve éves összevetésben is. 

A következő negyedévekben ráadásul az adósor már kedvezőbben alakulhat az extraprofitadó egy összegben történő levonása miatt. 

A nettó kamatbevétel a számok tanúsága szerint viszont továbbra is növekszik negyedév per negyedév alapon a bővülő volumenek hatására és az erős és stabil nettó kamatmarzs miatt. 

A tőkemutatók csökkenése várható volt, mivel a menedzsment jelezte a Bázel IV. bevezetésének negatív hatását, aminek következtében a CET1 tőkemegfelelési mutató a 2024. negyedik negyedéves 18,9 százalékról 86 bázisponttal, az első negyedévi 18 százalékra romlott. 

Az első negyedéves működési trendekkel az OTP jó úton halad az idei cél teljesítése felé, így a kilátások megerősítése sem meglepő – emeli ki a jegyzet. 

Továbbra is kedvező az összkép

Az Erste elemzője amúgy továbbra is pozitív véleménnyel van az OTP részvényeiről, elsősorban a kiváló jövedelmezőségre alapozva, amely várhatóan a következő években is megmarad. Jelenleg 28 ezer forintos célárral ajánlja a papírokat felhalmozásra.

Thomas Unger még két elemet ragadott ki az OTP gyorsjelentéséből, melyek – a nagyjából az előrejelzéseknek megfelelően alakuló eredményektől eltérően – pozitív meglepetést okoztak.

Az egyik, hogy az egyéb nettó, nem kamat jellegű bevételek meghaladták a becsléseket; a 85 milliárd forintos tétel több mint duplájára nőtt az előző évhez képest. Ez a magyarországi és oroszországi deviza- és értékpapír-eredménynek köszönhető – teszi hozzá. 

Nem kevésbé kedvező, hogy a kockázati költségek is a vártnál valamivel jobbak voltak, 33 milliárd forintot tettek ki az első negyedévben. Oroszországban 18 milliárd forintot könyveltek el, valamint 5,6 milliárd forint értékvesztést az orosz kötvényekre. A hitelkockázati költségráta 40 bázispont volt az első negyedévben a 2024-es 38 bázispont után. 

Megerősítette kilátásait az OTP

A bank tehát megerősítette 2025-ös kilátásait. 

A menedzsment a működési környezet minimális javulására számít idén: 

• A hitelállomány növekedése meghaladhatja a 2024-es 9 százalékot (árfolyamszűrt, organikus); 
• a nettó kamatmarzs hasonló lehet mint 2024-ben; 
• a költség-bevétel arány valamivel magasabb, mint 2024-ben (41,3 százalék). 
• A kockázati profil hasonló lehet 2024-hez; 
• a tőkeáttétel várható csökkenése miatt pedig a ROE (sajáttőke-arányos megtérülés) alacsonyabb lehet, mint 2024-ben (23,5 százalék). 

Az OTP a gyorsjelentés publikálását követően pénteken több mint 2 százalékkal, hétfőn kora délutánig pedig – egyedüli blue chipként – 1,2 százalékkal, 27 200 forintra drágult, azaz már túllépte az LSEG 26 850 forintos medián célárát. Tavalyi 21 690 forintos záróárához mérten eddig már több mint 25 százalékkal menetelt feljebb.