Ilyet sem láttunk még: pénzügyi holdinggá alakul egy acélmű – a befektetők rávetették magukat a részvényekre
Nagyszabású átszervezés előtt áll a Thyssenkrupp: a társaság igazgatósága – Miguel Lopez vezérigazgatóval az élén – pénzügyi holdinggá alakítaná át az ipari csoportot, miközben meghatározó üzletágakat választanának le róla – írja a Bild am Sonntag.
A csehek kapnák meg a Thyssenkrupp acélüzletágát
Az átszervezés során karcsúsítanák a konszern ezerfős adminisztratív részlegét, a központi irodában például 500-ról 100-ra csökkentenék a létszámot.
A történelem fintora, hogy az elképzelés szerint az egykor a német hadsereget felfegyverző acélüzletágat Daniel Kretínsky cseh oligarchának adnák el, amivel párhuzamosan folytatódik a Thyssenkrupp Marine Systems hadihajógyár már korábban beharangozott leválasztása és tőzsdei bevezetése is.
Nóvum viszont, hogy hamarosan megkezdődnek az előkészületek az acélkereskedelmi szegmens tőzsdére vitelére is. Ez a mintegy 16 ezer alkalmazottat foglalkoztató és 12,1 milliárd eurós éves forgalmat lebonyolító divízió a konszern legnagyobb része.
Ennek semmi értelme, hiszen az acél- és egyéb kereskedelem kevés nyereséget termel, a kutyát sem érdekli majd, nemhogy a tőzsdei befektetőket
– kritizálta a tervet a cég egyik meg nem nevezett magas beosztású vezetője.
Felére csökken a munkavállalói létszám
- Az acélgyártás,
- a hajógyártás
- és a kereskedelem nélkül
az évi 35 milliárd eurós forgalom 70 százaléka megszűnik, és a jelenlegi 98 ezer alkalmazott kevesebb mint fele marad a csoportnál. Lopez azonban még tovább akar menni, a Magyarországon is működő autóipari beszállítói részleg egy részét szintén bezárnák vagy eladnák.
Az egykor 200 ezer alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatból voltaképpen csak a Green Technologies részleg maradna meg. Kérdés, nem túl kicsi-e ez ahhoz, hogy önállóan fennmaradjon. Persze várhatóan a tőzsdére vitt cégekben megőrzi többségi vagy legalábbis irányító befolyását a holding.
Lopez terveinek megvalósulásával egy több száz éves történet zárulhat le. Az 1811-ben alapított Krupp és az 1891-ben létrehozott Thyssen kohóiban olvasztották a 19. századi német iparosodáshoz nélkülözhetetlen vasat, de a két – akkor még egymással is rivalizáló – cég üzemeiben kovácsolták az első, majd a második világháborúban bevetett fegyvereket is.
A két vállalat csupán 25 évvel ezelőtt egyesült, majd nem sokra rá mély válságba csúszott a brazíliai és amerikai acélművekbe történt rosszul sikerült befektetések miatt, amiből az esseni vállalat azóta sem tudott kilábalni. A legnagyobb részvényes a Krupp Alapítvány 21 százalékkal.
Koronázási mise Madridban
A totális átalakulásnak még néhány akadályon át kell jutnia, de a cégvezetés nem számít nagy ellenállásra sem a felügyelőbizottság, sem a szakszervezetek vagy a szövetségi kormány, de még az észak-rajna–vesztfáliai kormány oldaláról sem.
A vezérigazgató mindenesetre olyannyira bízik a győzelemben, hogy mintegy 450 felső vezetőt hívott meg madridi otthonába a felügyelőbizottsági ülés utáni napra. Az egyik meghívott menedzser szerint a spanyol fővárosban lesz Lopez a koronázási miséje.
A befektetők azonban már hétfőn megkezdték az ünneplést, hiszen a cég részvényei délelőtt több mint 6 százalékkal, 9,18 euróra drágultak, amivel év eleje óta már több mint 130 százalékkal erősödött az árfolyamuk.
