Hiába hullott kamateső, a magyar lakosság nem merészkedik ki a biztonságos állampapírpiacról
Kamateső után címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság, melynek résztvevői voltak: Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója, Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és Mikesy Álmos, a Gránit Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. A résztvevők azt járták körbe, hogy miként alakult a 20 ezermilliárdos lakossági megtakarítás az év eleji extrahozam után.
Még mindig kockázatkerülő a magyar lakosság
Aki állampapírban ült, abban is maradt
– foglalta össze az elmúlt hónapok általános tapasztalatát Hoffmann Mihály (Államadósság Kezelő Központ). Hozzátéve: az év elején a piacra hulló kamateső sem változtatott a lakosság befektetői magatartásán. A pénz nagyobb része visszaáramlott az állampapírpiacra, vagyis a lakosság továbbra is tudatos befektető, ami szerinte nem okozhatott meglepetést.
Mikesy Álmos (Gránit Alapkezelő Zrt.) az elmúlt volatilis időszak után s a beáramló hatalmas hozam nyomán szemmel láthatóbb összegget várt volna a nagyobb kockázatú és szofisztikáltabb termékek piacára. Ám úgy tűnik, hogy
a magas jövedelmű ügyfelek is feltűnően kockázatkerülők.
Mibe fektessék a kamatesőt?
Érdekes mintázatot mutatnak az értékesítési csatornák is. Amíg öt évvel ezelőtt a lakossági értékpapírok kétharmadát a bankok és a brókerek adták el, most a forgalom kétharmadát az ÁKK bonyolítja. Ami csak részben magyarázható azzal, hogy az ÁKK olcsóbban kínálja a papírokat. Komoly változás, hogy háttérbe szorult a fiókos értékesítés. A postai eladások ma már elenyészők.
A lakossági befektetők szívesen használják a webes és telefelületeket.
Ezt pedig az ÁKK lehetővé is teszi, miközben a bankok elmaradtak ezen a területen.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy több 100 milliárd forint befektetéséről még nem döntött a lakosság. A Gránit Alapkezelő szerint a jelenlegi volatilis világgazdasági környezetben népszerűek a vegyes és abszolút hozamú alapok. Emellett a Gránit az ingatlanalap-befektetéseket favorizálja.
Míg az MNB szerencsésnek tartaná, ha a reálgazdaságba, vagyis
a részvényekbe is áramlana a pénz.
Ebben az intézményi befektetők kaphatnak nagyobb szerepet a lakossági megtakarítások felszívásával.
