A Gazprom első számú kihívója nyert a gázon, de vesztett az olajon

Az olajárak zuhanását nem tudta teljes mértékben kompenzálni a földgáz drágulása, a gázon nyert pluszprofit ehhez nem volt elegendő. Ennek következtében a norvég Equinor második negyedéves adózás előtti nyeresége 13 százalékkal, 6,54 milliárd dollárra csökkent. Ez megegyezett ugyan az LSEG elemzői várakozásával, az oslói tőzsdén jegyzett részvényárfolyam azonban mégis egy százalékkal esett. 

Az idén nem muzsikált jól a részvényárfolyam, a széles európai energiapiacot lefedő szektorális index 10 százalékos erősödéssel szemben az Equinoré másfél százalékkal csúszott lejjebb a gyorsjelentése publikálásáig.

A gázon elért nyereség nem volt elég a profit szinten tartásához

A közel egymilliárd dollárral karcsúbb eredményről beszámoló gyorsjelentésben az oroszok Ukrajna ellen indított háborújával párhuzamosan jelentősen felértékelődött energiacég megerősítette idei szénhidrogén-termelési célszámait, ez négy százalékkal magasabb az 2024-ben elértnél. 

A kitermeléssel jól állnak, az Equinor a második negyedévben napi 2,1 millió hordó olajegyenértékű energiahordozót hozott a felszínre, többet a tavalyi 2,05 milliónál és az elemzők által kalkulált 2,06 millió hordónál. A nevét a jól ismert Statoilról Equinorra változtató norvég vállalatcsoport a tárgyidőszakban 63 dolláros hordónkénti átlagáron értékesítette olaját, az egy évvel korábbinál 19 százalékkal olcsóbban, miközben 

Az európai gázpiacon immár mintegy 25 százalékos részesedésével a Gazpromot lefőzve az első helyre előlépett Equinor nem szabta szűkebbre az idei évre szóló 13 milliárd dolláros beruházási-fejlesztési keretét sem – erősítette meg közleményében Anders Opedal, a 67 százalékban a norvég állam tulajdonában lévő társaság vezérigazgatója. A prioritáson viszont változtattak, a norvégok a zöld energiatermelésre vonatkozó fejlesztéseikből visszább vették, és legfőbb riválisaikhoz

• a Shellhez,
• a TotalEnergieshez
• és a BP-hez

hasonlóan az olaj- és gázipari projektjeiket preferálták, a világpiaci környezet megváltoztatására hivatkozva. 

Oslóban így is örülhetnek

Ami nem változott, az a 37 dollárcentes negyedéves osztalék, amely a világ legnagyobb szuverén nyugdíjalapjának, a Norvég Alapnak a fő táplálkozási forrása. A társaság az idén közvetlenül 4 milliárd dollárt fizet ki a részvényeseinek, kétharmad részt tehát a norvég államnak. Emellett részvényeinek visszavásárlására, az árfolyam karbantartására 5 milliárd dollárt fordít.