Miközben mindenki a zöldátállásról beszél, lassan kőolajba fullad a világ
Miközben heves viták zajlanak róla világszerte, hogy a világ milyen gyorsan és milyen költségekkel érheti el a nettó nulla CO2-kibocsátást, több ország is fel akarja pörgetni olajtermelését.
A Közel-Kelettől Afrikán és Európán át Dél-Amerikáig hat jelentős vagy feltörekvő olajtermelő ország jelentette be nyíltan, hogy a következő években növelni kívánja termelését, sőt néhányuk olajkitermelő kapacitása bővítésén is dolgozik.
Az Egyesült Arab Emírségek is növelné az olajtermelést
Az Egyesült Arab Emírségek állami tulajdonú olajtársasága, az ADNOC már most is az OPEC egyik legnagyobb termelője jelenlegi napi 4,8 millió hordós (bpd) kapacitásával, amit 2027-re napi 5 millió hordóra emelnének, pedig néhány éve még csak 4 millió bpd-nél tartottak.
Az ország energiaügyi minisztere éppen a múlt héten utalt rá Bécsben, hogy szükség esetén 2027 után akár 6 millió bpd-re is felmehetnek, ami azonban egyelőre nem hivatalos célkitűzés.
A termelési kapacitás növelése nem mellesleg lehetővé teszi az ország számára, hogy az OPEC+-megállapodásokban magasabb kitermelési kvótát kapjon, amit az idei és a jövő évre már meg is kapott.
Irak
Az OPEC másik oszlopos tagjaként Iraknak is hasonló ambíciói vannak. Az olajkartell második legnagyobb kitermelője 2029-re a jelenlegi 4 millió bpd-ről több mint 6 millió bpd-re kívánja növelni kapacitását, amit később 7 millió bpd-re emelne.
A háború sújtotta ország vitathatatlanul rászorul az olajbevételekre, ezért gazdasága diverzifikálására tett erőfeszítései ellenére gyakorlatilag megduplázná hatalmas nyersolajkészlete – amelyet a világ negyedik legnagyobbjának tartanak – kitermelését.
Brazília
A világ másik felén, az OPEC+-együttműködésből kimaradó Brazília, Dél-Amerika legnagyobb olajtermelője is növeli kitermelését, és felpörgeti a kőolaj kutatását, még az Amazonas partja menti érzékeny területeken is.
Ezen törekvése keretein belül meglehetős sikerrel bocsátotta árverésre tengeri lelőhelyeit, valamint a Foz do Amazonas medencét is. A nagy olajipari cégek özönlöttek a júniusi tenderre.
Eközben az állami tulajdonban lévő Petrobras energiaipari óriásvállalat szintén dollármilliárdokat költ az olaj- és gázfeltárás, valamint -kitermelés fellendítésére. A Petrobras beruházási terve a 2029-ig tartó öt évre 111 milliárd dollár, amiből 77 milliárd dollárt szánnak a kitermelés fejlesztésére.
Guyana
Brazília északkeleti szomszédja, Guyana számít a világ legújabb petroállamának. A 2019-ben megkezdett olajtermelés és -export az elmúlt években évi 10 százalék feletti növekedést hozott az országnak,
csak tavaly például 43,6 százalékkal bővült a GDP-je.
Guyana már most is több mint 660 000 bpd nyersolajat termel az Exxon által üzemeltetett Stabroek blokkból, ám a termelési kapacitás 2030-ra várhatóan meghaladja a napi 1,7 millió hordót, a bruttó termelés pedig napi 1,3 millió hordóra nő – állítja az Exxon. Az amerikai nagyvállalat szerint Guyanában termelik ki a világ harmadik legnagyobb egy főre jutó mennyiségét.
Namíbia
Namíbia, a világ egyik legfrissebb feltárási forró pontjaként éppen különböző ösztönzők bevezetését mérlegeli, amelyeket a partjai mentén olajkitermelési terveket kovácsoló nemzetközi nagyvállalatoknak kínálhat.
- A Shell,
- a TotalEnergies
- és a portugál Galp energetikai cégek
amúgy már jelentős lelőhelyeket fedeztek fel a Namíbia melletti vizek alatt. Mivel azonban a kitermelés költségei kiépített infrastruktúra híján meglehetősen magasak lennének, Namíbia további ösztönzőkkel kívánja segíteni az óriásvállalatokat, hogy hozzák meg végre beruházási döntéseiket.
A helyi illetékesek szerint a TotalEnergies és a norvég BW Energy áll a legközelebb ahhoz, hogy 2026 végéig határozzon az olajprojektekről.
Norvégia
Végül, de nem utolsósorban, említést érdemel a megújuló energia elszánt híve, Norvégia is, Nyugat-Európa legnagyobb olaj- és gázkitermelője.
A skandináv országban ugyan az eladott autók 97 százaléka már elektromos meghajtású és ugyanilyen hányadot ér el a vízerőművek által termelt megújuló villamosenergia is az ország árammixében, ám ennek dacára legalább 2035-ig fenn akarja tartani magasszintű olaj- és gázkitermelését, hogy – mint mondják – segítsen kielégíteni az európai keresletet.
A legtöbb európai országtól eltérően Norvégia egymást követő kormányai évtizedek óta erőteljesen támogatják az olaj- és gázipart, amely hatalmas bevételeket hoz a költségvetésnek és az ország vagyonalapjának. Utóbbi 1920 milliárd dolláros vagyonával a világ legnagyobb szuverén alapja.
A részben állami tulajdonban lévő norvég energiaipari nagyvállalat, az Equinor fokozza az erőfeszítéseit, hogy „2035-ig magas szinten tartsa az az olaj- és gázkitermelést”.
