Az amerikai gazdaság lassul, de egyelőre nem tört meg. Az augusztus eleji BLS-jelentés felülvizsgálta az elmúlt hónapok munkaerőpiaci adatait, és kiderült, hogy a vártnál sokkal kevesebb új munkahely jött létre. A rövid kötvényhozamok 30 bázispontot szakadtak, előrevetítve egy kamatvágási ciklus kezdetét.
Több jele is van a gyengülő munkaerőpiacnak:
Mivel a munkaerőpiaci adatok a leginkább „késéssel reagáló” indikátorok, így érthető néhány megelőző kamatvágás az amerikai jegybank részéről, melynek egyik fő mandátuma a teljes foglalkoztatás.
Itt jön képbe a másik jegybanki kötelezettség, az infláció féken tartása. Habár a legtöbb elemző és a Fed is egyetért abban, hogy a vámok okozta infláció átmeneti (ezt a szót sokat hallottuk 2021–2022-ben…), folyamatos a félelem a másodlagos hatások és az esetleges újra gyorsuló infláció miatt.
Távolabbról nézve nem árt magunkat emlékeztetni az elmúlt évek strukturális változásaira: a fejlett világ országaiban az idősödő korfa okozta általános munkaerőhiány és magas egészségügyi költségek, a deglobalizáció miatt részben hazahozott, kevésbé hatékony és drágább ellátási láncok, a magasabb honvédelmi beruházások és az ezekből fakadó növekvő államadósság mind arra utalnak, hogy strukturálisan magasabb inflációs környezet lesz jellemző a következő években.
A fentiek miatt a hosszú, 30 éves amerikai államkötvény hozama nem tudott érdemben csökkenni, sőt a hasonló német és japán kötvények hozamai új csúcsukra emelkedtek. A piacok éppen egy olyan átmeneti időszakot élnek, melyben a rövid távú ciklikus ingadozások helyét hosszú távú, állami költekezés által hajtott inflációs környezet veszi át. Így a jegybankok vágási törekvései ellenére a hosszú hozamok tartósan fent ragadhatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.