Itt a nagy terv: így árasztaná el elektromos autókkal Európát Brüsszel, kötelező lesz ilyet használni – jöhetnek a szuperkicsi villanyjárművek az utakra
Az Európai Unió enyhített kedden az új gyártású belső égésű motorok – benzin- vagy dízelüzemű autók – forgalomba hozatalának 2035-től tervezett tilalmán, hogy támogassa a nehéz helyzetben lévő európai autóipart. Az új javaslat szerint az autógyártóknak 2035-től nem nullára kell csökkenteniük a kipufogógáz-kibocsátást, hanem 90 százalékkal kell csökkenteniük a 2021-es szinthez képest.
Stéphane Séjourné iparpolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta: az EU klímacéljai változatlanok maradnak. Mint mondta, az Európai Bizottság pragmatikus, mégis a klímacélokkal összhangban álló megközelítést választott, amely egyúttal életmentő lehet az európai autóipar számára.
2023-ban fogadták el az EU-ban azt a jogszabályt, amely 2035-től gyakorlatilag megtiltja az új benzines vagy dízelautók forgalomba helyezését, de az utóbbi egy évben az autógyártók és támogatóik erős nyomást gyakoroltak Brüsszelre a szabályozás enyhítése érdekében. A gyártók indoklása szerint az ágazatot súlyosan érinti a verseny a kínaiakkal, valamint az, hogy a vártnál lassúbb az elektromos járművek térnyerése.
A módosítás értelmében több környezetszennyező járműtípus – köztük a plug-in hibridek és a dízelautók – 2035 után is forgalomba hozhatók korlátozott számban, ha a gyártók szén-dioxid-kreditekkel kompenzálják ezek kibocsátását. Az egyik kompenzációs forma, hogy olyan acélt használnak a gyártók, amelynek előállítása alacsony szén-dioxid-kibocsátással jár, egy másik pedig az e- és bioüzemanyagok piacra kerülő mennyiségéhez kötődik.
Minden járműflottában kell legyen elektromos autó
Az Európai Bizottság emellett több olyan kiegészítő intézkedést is bemutatott kedden, amellyel támogatja az autóipart, de ezek még az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács jóváhagyására várnak. Ezek között szerepel az úgynevezett szuperkreditek bevezetése
a 4,2 méternél rövidebb, mérsékelt árú, az EU-ban gyártott elektromos autók esetében,
amelyeknek az értékesítését 1,3-as szorzóval vennék figyelembe a kibocsátási célok teljesítésénél.
A javaslat szerint csökkentenék továbbá a kisteherautókra vonatkozó 2030-as kibocsátáscsökkentési célt 50 százalékról 40 százalékra, valamint több időt adnának a tehergépjármű-gyártóknak saját 2030-as céljaik elérésére.
Az elektromos járművek iránti kereslet élénkítése érdekében a közepes és a nagyvállalatokat köteleznék flottáik zöldítésére:
a cégek által vásárolt új járművek legalább 30 százalékának zéró vagy alacsony kibocsátásúnak kell majd lennie
úgy, hogy az arány országonként eltérő lesz, a gazdagabb tagállamokban magasabbak lesznek az elvárások.
Végül az Európai Unió 1,5 milliárd eurónyi kamatmentes hitellel támogatja az európai akkumulátorgyártókat.
Az uniós adatok szerint a közúti közlekedés az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 20 százalékáért felelős, és utóbbinak 61 százaléka a személyautók kipufogógáza.
Brüsszel megadta magát: kedden bejelentik, hogy 2035 után is maradhatnak a belső égésű motorok
Megnyugodhatnak az európai autógyártók: az Európai Bizottság várhatóan már kedd bejelenti, hogy visszavonulót fúj a belső égésű motorok tilalmát illetően, 2035 után is a piacon maradhatnak a benzines és dízeles autók. Brüsszel ezzel megadja magát Németország, Olaszország, valamint a kínai és az amerikai versenytől szenvedő európai autógyártók nyomásának.
A 2023-as törvény előírja, hogy 2035-től a 27 tagállamban értékesített összes új személy- és kisteherautónak szén-dioxid-kibocsátásmentesnek kell lennie. Sokak szerint a korábbi döntés módosítása az uniós zöldpolitika legnagyobb visszalépése az elmúlt öt évben.
