Régi recept új köntösben: többek szerint különösen ismerős a Tisza gazdasági csomagja – mintha ezt 2009-ben láttuk már volna
A Tisza Párt körül kialakult gazdaságpolitikai vita új szakaszba lépett, miután beszámolók szerint megerősítették az Indexen korábban kiszivárgott, több mint 600 oldalas gazdasági program hitelességét. A dokumentumot a Tisza Párt korábban következetesen vitatta, ugyanakkor az Ellenpont beszámolója szerint Csercsa Balázs, a párt egyházügyi munkacsoportjának volt vezetője nyilvánosan megerősítette, hogy a program valóban létezik, és annak tartalmáról a párton belül is tudtak.
Az Ellenpont értelmezése szerint Csercsa Balázs nyilatkozata nemcsak a dokumentum eredetiségét támasztja alá, hanem azt is, hogy a gazdasági konvergenciaprogramként emlegetett csomag mögött európai uniós elvárások húzódnak meg. A volt kabinetvezető a lap szerint úgy fogalmazott: a tervezett intézkedések „az Európai Néppárttól érkező elvárások” mentén születtek, és céljuk az, hogy a Tisza Párt megállapodásra jusson Brüsszellel. Az Ellenpont ebből azt a következtetést vonja le, hogy
a mostani Tisza-csomag számos ponton emlékeztet a 2009–2010-ben bevezetett Bajnai-csomagra, melynek hátterében szintén uniós és IMF-feltételek álltak.
A lap részletesen felidézi, hogy a 2009-es megszorítások idején Magyarország rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben volt, és az akkori kormány az államcsőd elkerülése érdekében kényszerült elfogadni az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap feltételeit. Az Ellenpont emlékeztet arra, hogy korabeli sajtóbeszámolók is arról szóltak, hogy a Bajnai-csomag elfogadása a nemzetközi hitel folyósításának feltétele volt.
Az Ellenpont összehasonlító elemzésében tételesen sorolja fel azokat az intézkedéseket, melyek mind a Bajnai-csomagban, mind a Tisza Párt gazdasági programjában megjelennek. Ilyen pontként említi
- a 13. havi nyugdíj eltörlését,
- a nyugdíjkorhatár emelését,
- a jövedelemadó növelését és többkulcsossá tételét,
- valamint a családtámogatási rendszer jelentős átalakítását.
A lap szerint a kiszivárgott dokumentum konkrét utalásokat tartalmaz a 13. havi nyugdíj megszüntetésére, és több, a Tiszához köthető közgazdász korábbi nyilatkozata is ebbe az irányba mutat.
A jövedelemadózás kapcsán az Ellenpont arra hívja fel a figyelmet, hogy a Tisza-csomag háromkulcsos személyi jövedelemadó-rendszert vázol fel, melyben a jelenlegi átlagjövedelmek már a magasabb adókulcs alá esnének. A lap szerint ez hasonló logikát követ, mint a Bajnai-kormány idején bevezetett szuperbruttósítás, melyet akkoriban a gazdasági növekedést fékező intézkedésként értékeltek kritikusai. Emellett a dokumentum jövedékiadó-emeléseket, valamint az alkohol- és dohánytermékek áfájának növelését is tartalmazza az Ellenpont olvasata szerint.
A családtámogatások területén a Tisza-csomag a 2010 után kiépített rendszer jelentős visszavágását irányozná elő.
Az Ellenpont szerint a kiszivárgott tervezet, hogy a családi adókedvezményt jövedelmi sávokhoz kötnék, miközben a gyed megszüntetésével a kisgyermekes családok érdemi jövedelemkiesést szenvednének el. A vagyonadó kérdésében az Ellenpont párhuzamot von a 2009-ben elfogadott, majd később az Alkotmánybíróság által megsemmisített szabályozással, és azt állítja: a Tisza Párt tervei szerint 500 millió forint feletti összvagyonra jelentős mértékű adót vetnének ki.
Az egészségügyi és nyugdíjrendszer átalakítását illetően az Ellenpont arra emlékeztet, hogy a baloldali kormányok idején már felmerült a több-biztosítós, illetve magánbiztosítói modell bevezetése, melyet végül a 2008-as szociális népszavazás akadályozott meg. A lap szerint a Tisza-csomag hasonló irányba mutat, amikor a szolidaritási alapú rendszerek helyett magánbiztosítók szerepének növelését vázolja fel, ami jelentős társadalmi kockázatokkal járna.
Nemzetközi pénzügyi hálózatok Magyar Péter körül: több szál is a világ legnagyobb vagyonkezelőjeként ismert BlackRockhoz vezet
Az ukrajnai háború gazdasági háttere és a globális pénzügyi érdekek összefonódása a magyar belpolitikában is megjelenhet. A Tisza Párt körül feltűnő tanácsadók és szakpolitikai szereplők szakmai múltjában közös elem a nemzetközi vállalati és befektetési hálózatokhoz, elsősorban a BlackRockhoz köthető kapcsolatrendszer. Az Ellenpont elemzése részletesen bemutatja a BlackRock globális súlyát, valamint azt, hogy a vagyonkezelő és más nagy alapkezelők meghatározó tulajdonosi szerepet töltenek be a hadiiparban is. Az Ellenpont értelmezése szerint a háború nemcsak fegyvergyártási megrendeléseken keresztül, hanem az Ukrajna jövőbeli újjáépítésében való részvétel révén is gazdasági hasznot termelhet ezeknek a pénzügyi köröknek. A lap mindezt a magyar politikai folyamatokkal összekapcsolva úgy látja, hogy a Tisza Párt körül megjelenő szereplők egy szélesebb nemzetközi hálózat részei lehetnek, és szerintük érdemes figyelni, milyen irányt vesz ez a kapcsolat a választások közeledtével.
