Így alakíthatja át a piacokat Kevin Warsh a Fed élén
Az, hogy Kevin Warsh kerülhet a Fed élére, nem kamatpolitikai fordulatot jelez, hanem sokkal inkább egy mélyebb pénzpolitikai váltást. A befektetők többsége ösztönösen azt figyeli, hogy a jegybank mikor és mennyit változtat a kamatszinten, Warsh esetében azonban a hangsúly majd azon lehet, hogy a Fed hogyan viselkedik válsághelyzetben, mennyire lesz hajlandó automatikusan megvédeni a piacokat. Ez alapvetően formálhatja át a részvény- és kötvénypiacok működését.

Kevin Warsh szétszakíthatja a részvénypiacot
A részvénypiacokon a legfontosabb várható változás nem egy általános összeomlás, hanem a piac szétszakadása. Az elmúlt években a bőséges likviditás miatt szinte minden eszköz emelkedett, függetlenül a vállalatok valódi pénztermelő képességétől. Egy Warsh vezette Fed alatt ez a korszak lezárulhat. A magas növekedési várakozásokkal árazott, de gyakran gyenge cash flow-val rendelkező technológiai és spekulatív részvények sokkal érzékenyebbé válhatnak a monetáris szigorítás legkisebb jelére is. Ezeknél
gyakoribbak lehetnek a hirtelen, akár indokolatlannak tűnő esések.
Ezzel szemben a stabil bevételt termelő, osztalékfizető vállalatok (energia-, egészségügyi vagy fogyasztási szektorban) relatív értelemben felértékelődhetnek, mert kevésbé függnek az olcsó finanszírozástól. A részvénypiac tehát nem feltétlenül esik egységesen, hanem egy sokkal szelektívebb, volatilisebb környezet alakulhat ki.
A kötvénypiacon a Fed hitelessége a tét
A kötvénypiacokon a változás még közvetlenebb lehet. Rövid távon a befektetők attól tarthatnak, hogy a Fed kevésbé lesz hajlandó aktívan támogatni az állampapírpiacot, ami a hozamok emelkedését válthatja ki, különösen a hosszabb lejáratokon. Warsh korábban is kritikus volt a mesterségesen lenyomott hozamgörbével és a túlzott jegybanki jelenléttel szemben, ezért a piac eleinte magasabb kockázati prémiumot kérhet. Középtávon azonban épp ez a szigorúbb hozzáállás hozhat stabilitást. Ha a befektetők elhiszik, hogy a Fed elszánt az infláció megfékezésében és nem hígítja fel a rendszert újabb likviditással, akkor
a hosszú hozamok akár csökkenhetnek is, mert erősödik a monetáris politika hitelessége.
A piacok számára a legnagyobb meglepetés az lehet, hogy Warsh várhatóan nem kamatdöntésekkel kezdi a munkáját. Az első fontos lépés inkább kommunikációs jellegű lehet. Hangsúlyeltolódás a pénzügyi stabilitás, a fegyelem és a jegybanki szerep újraértelmezése felé, miközben eltűnik a burkolt ígéret, hogy a Fed minden piaci megingást azonnal kezel. Ezt követheti a Fed mérlegének előtérbe helyezése, például az újrabefektetések visszafogása vagy technikai szigorítások, amelyek nem látványosak, mégis csökkentik a rendszerben lévő likviditást. Ha mindezt egy részvénypiaci korrekció kíséri, Warsh valószínűleg türelmesebb lesz elődeinél és nem siet a beavatkozással. A részvényeknél a szelektivitás erősödésével nagyobb különbségek alakulhatnak ki jó és rossz cégek között, a kötvénypiac pedig egy kezdeti sokk után akár stabilabb alapokra is kerülhet.
A legnagyobb kockázat nem maga a kamatszint, hanem az, hogy a Fed viselkedése eltér majd attól, amihez a befektetők az elmúlt évtizedben hozzászoktak.
Ez az alkalmazkodási időszak elkerülhetetlenül volatilis lesz, de hosszabb távon egy fegyelmezettebb pénzügyi környezet alapjait is megteremtheti.


