Rendkívüli: eddig példátlan dolog történt az iráni háborúban, már célzottan támadják az olajlétesítményeket – kilőttek az árak
Csúnyán elfajulni látszik az iráni háború, miután Teherán közölte, hogy az amerikaiak vagy izraeliek támadást indítottak az ország olaj- és gázipari létesítményei ellen. Válaszul az iráni Forradalmi Gárda több, a térségben található olajipari létesítmény elhagyására szólította fel az ott dolgozókat.
Az olajipar eddig nem került célkeresztbe az iráni háborúban
Bár az energetikai szektor létesítményei eddig is szenvedtek el károkat, azt főként elfogott rakéták és drónok lezuhanó törmeléke okozta, a létesítmények eddig nem szerepeltek kifejezetten a célkeresztben. Az iráni gázmező elleni támadás és a várható válaszcsapások így új fejezetet nyithatnak a háborúban, amikor már nemcsak az olaj áramlását akadályozza a Hormuzi-szoros lezárása, de az iparág maga is célponttá válik.
Az olajlétesítmények elleni támadások tovább erősítik ugyanis a kibontakozó energiaválsággal kapcsolatos félelmeket.
Az iráni Dél-Parsz mező elleni izraeli támadást Katar is elítélte, mondván, az energialétesítmények elleni támadások a globális energiabiztonságot veszélyeztetik. A világ legnagyobb gázmezője elleni támadás után a Bloomberg összefoglalója szerint Irán számos létesítményre, köztük olajfinomítókra, gázmezőkre és más célpontokra adott ki evakuációs parancsot.
A piacok azonnal reagáltak a példátlan eszkalációra
A piaci reakció is tükrözi az eszkaláció jelentőségét, a korábban a tegnapi záróár környékkén mozgó Brent olajár rögtön több mint 4 százalékot ugrott és átlépte a 108 dolláros szintet, a nap elején még esést mutató TTF-gázár 5 százalékot emelkedett, lefordultak a harmadik napja emelkedő európai tőzsdék, zuhanásnak indult az arany és az ezüst ára is.
Szemben a korábbi, az energiatermelő létesítményekben többé-kevésbé véletlenül keletkezett károkkal, azok célkeresztbe kerülése súlyos, akár hónapokig tartó szünetet is okozó károkkal fenyeget. A közel-keleti olaj- és gáztermelés vagy épp a finomítók hosszú ideig tartó leállása még közelebb hozza egy olajválság kialakulását, melynek következményei beláthatatlanok lehetnek. A további eszkaláció pedig arra is utal, hogy
nincs napirenden egy tűzszünet kérdése, így a Hormuzi-szoros blokádjának feloldása sem várható a közeljövőben.
A háború eldurvulása a forint számára sem jó hír, a magyar fizetőeszköz is azonnal gyengülni kezdett a dollárral és az euróval szemben is. Délután fél három körül az euró/forint árfolyam átlépte a 392-es szintet, noha reggel még 388 alá is bekúszott az árfolyam, míg egy dollárért már több mint 340 forintot kellett adni. Mivel Magyarország energiaigénye jelentős részét importból fedezi, és a hasonló helyzetekben a feltörekvő piaci devizákból menekülnek a befektetők,
a magyar devizát kettős csapás érte.
A támadás hatására a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX is esésnek indult, a 124 400 pont körüli napon belüli csúcsról 122 800 pont közelébe gyengült, mielőtt stabilizálódott volna.
