Totális káosz Iránban: brutális támadás érte a világ legnagyobb gázmezejét – elszabadultak az energiaárak
Irán állítása szerint az Egyesült Államok és Izrael légi csapást hajtott végre a Perzsa-öbölben található, a világ egyik legnagyobb földgázmezőjének számító South Pars ellen. A támadást egyelőre nem erősítette meg sem az Egyesült Államok, sem Izrael, viszont a február 28-án kirobbant iráni konfliktus kezdete óta ez lenne az első alkalom, hogy közvetlenül a kitermelési infrastruktúrát éri csapás. A mező Katarral közös geológiai képződmény része, amely a katari Északi Mező néven ismert.
Elszálltak az energiaárak
A hírre azonnal reagáltak a piacok:
- a Brent típusú kőolaj ára rövid időre 108,60 dollárig (mintegy 39 000 forint) emelkedett hordónként,
- míg az európai földgázár közel 8 százalékos ugrást mutatott.
A drágulást az a félelem hajtja, hogy a konfliktus tartós fennakadást okozhat a globális olaj- és gázellátásban, különösen úgy, hogy a Hormuzi-szoros forgalma már most jelentősen visszaesett.
Nem csak a South Parst érte támadás
A Bloomberg beszámolói szerint a térségben zajló katonai akciók gyorsan átterjedtek más országokra is. Irán újabb rakéta- és dróntámadásokat indított az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Kuvait ellen, miközben Izrael és az Egyesült Államok folytatta az iráni célpontok elleni műveleteket. A kölcsönös csapások nemcsak katonai, hanem gazdasági értelemben is eszkalációt jelentenek: iráni nyilatkozatok szerint a konfliktus „teljes körű gazdasági háborúvá” alakulhat.
Teherán egy listát is közzétett azokról az energetikai létesítményekről, amelyeket potenciális célpontként kezel. Ezek között szerepelnek
- katari finomítók és petrolkémiai üzemek,
- szaúdi és emirátusi létesítmények,
- köztük az Egyesült Arab Emírségek egyik jelentős gázmezője is.
Bár több érintett üzemet már elővigyázatosságból leállítottak, egy esetleges komolyabb károsodás hosszabb távon is visszafoghatja a kitermelést.
Katar élesen bírálta az iráni mező elleni támadást. A külügyminisztérium szóvivője veszélyes és felelőtlen lépésnek nevezte az akciót, hangsúlyozva, hogy az energialétesítmények célba vétele nemcsak a régió stabilitását, hanem a globális energiaellátás biztonságát is fenyegeti. Doha mindenekelőtt önmérsékletre és a nemzetközi jog betartására szólított fel.
Az Egyesült Államok részéről közben az is felmerült, hogy a Hormuzi-szoros biztonságának fenntartását más országoknak kellene nagyobb arányban vállalniuk. A vízi útvonal kulcsfontosságú a világ olajkereskedelme szempontjából, így annak működése közvetlen hatással van az árakra és az ellátási láncokra.
A jelenlegi helyzetben a piacok idegessége érthető: a közel-keleti kitermelés és szállítás már rövid távon is sérülékennyé vált. Ha a konfliktus tovább eszkalálódik, az nemcsak az energiaárak tartós emelkedését hozhatja, hanem a világgazdaság szélesebb körére is kiható bizonytalanságot eredményezhet.
