Németország háziura rendezte sorait, a bökkenő, hogy újabb húzós lakbéremelésre készül
Európa legnagyobb ingatlanhasznosítója, a német Vonovia három szűk, masszív veszteségekkel terhelt esztendő után végre visszatért a nyereségzónába. A csütörtökön publikált éves gyorsjelentésében 4,19 milliárd eurós profitról számoltak be az egy évvel korábbi 962 millió eurós veszteséggel szemben.
A pezsgőt azonban nem érdemes még emiatt felbontaniuk, az legfeljebb a pincében, jobb esetben a hűtőben várhatja a következő üzleti beszámolót. Ennek hátterében számos tényező áll, első helyen a globális gazdasági bizonytalanságokkal, recessziós hatásokkal fenyegető közel-keleti háború, amelynek egyelőre nem látni a végét, de a következményeit viszont a saját pénztárcájukon érzik az emberek, elég az egekbe szökött üzemanyagárakra gondolni.
A Vonovia adósságállománya gigantikusra nőtt
A német gazdaság utóbbi években tapasztalt gyengélkedése a másik lényeges kockázati tényező, de itt trendforduló látszik, főleg az ingatlanpiacon, ahol a válság tovatűnt (valamennyire), és az árak emelkedni kezdtek, ami különösen pozitív a szektor szereplői számára, hiszen az ingatlanüzlet finanszírozási oldalról, a fedezet értéke miatt meghatározó fontosságú.
Ahogy az egyre kedvezőbb kamatkörnyezet is, amióta az Európai Központi Bank kamatcsökkentési ciklusa a két évvel ezelőtti 4,50 százalékról megindult, s ereszkedett le az alapkamat mára 2,15 százalékra. A Donald Trump és Izrael Irán ellen elindított háborúja miatt fenyegető inflációs hullám azonban óvatosságra intheti a jegybankárokat, s az elmaradó további kamatvágások miatt a Vonoviánál is feszítő lehet az adósságállomány refinanszírozásának kérdése.
A német bérlakáspiac első számú szereplője idén további adósságcsökkentést céloz meg, mintegy ötmilliárd euró értékű eszköz, köztük például a nem az alaptevékenységhez tartozó kereskedelmi ingatlanok, idősotthonok és más eszközök eladásával.
A jelenleg 20 milliárd eurós piaci értéket képviselő Vonoviának december végén kereken 39 milliárd eurós nettó adóssága volt,
1,5 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Figyelembe kell vennünk a magasabb finanszírozási költségek okozta ellenszélt
– hangoztatta a vállalat új vezérigazgatója, Luka Mucic, aki a Vonoviát felvásárlásokkal – például a rivális Deutsche Wohnen bekebelezésével – gigantikus méretű ingatlantársasággá fejlesztő elődjét, Rolf Buchot váltotta idén január elején. A 12 éves, hitelből fedezett birodalomépítő munkája után távozó Buchot követő Mucic a fenntarthatóságot, a pénzügyi stabilitást képviselő új stratégia végrehajtójaként tartják számon a piacon.
Új stratégia is jött a vezérváltással
Mucicnak ez a vérében van, hiszen korábban az SAP pénzügyi igazgatójaként szerzett magának nevet. Az új vezér most közölte, hogy tartja magát a 2026-os előrejelzéseihez és a 2028-as középtávú kilátásokhoz is. Azaz az adózás előtti nyereséget idén a 2,5-3,05 milliárd eurós sávba, 2028-ban pedig a 3,2-3,5 milliárdos tartományba várja.
A befektetők ennél azért ütősebbet vártak, ezt tükrözi vissza a Vonovia frankfurti tőzsdén jegyzett részvényének délelőtti 8,6 százalékos zuhanása.
Ebben azonban a politikai kockázat erősödése is megjelent, ugyanis a befektetők attól tartanak, hogy a tavaly átlagosan 4,6 százalékkal, azaz
négyzetméterenként 8,38 euróra emelt havi bérleti díj kiüti a biztosítékot a szociálisan érzékenyebb helyhatóságoknál
és a korábbi példákhoz visszanyúlva ársapkát húznak a bérleti díjra, megcsapolva a Vonovia profitját.
A céget számos támadás éri a lakbérpolitikája miatt, bár az is igaz, hogy nem jótékonysági szervezetről, hanem kőkeményen profitorientált cégről van szó.
A lakhatás ugyanis kardinális kérdés Németországban, ahol a lakosság több mint fele (53 százaléka) bérelt lakásban él. A december végi adatok szerint a Vonovia jelenleg egészen pontosan 530 979 saját tulajdonú lakást ad bérbe Németországban, emellett további 76 255 lakás kezelését végzi szerződéses alapon. A társaság
- a német,
- az osztrák
- és a svéd
lakáspiacon aktív, saját ingatlanállományának értéke tavaly 2,5 milliárd euróval, 84,44 milliárd euróra nőtt. A Die Welt összegzése szerint a Vonovia tavaly 2090 új lakást adott át, s jelenleg 4200 lakóegység kivitelezésén dolgozik. Hosszú távon a vállalat 65 ezer új lakás építésére lát lehetőséget a saját keretein belül.
A Vonovia lakásokat is értékesített, ezek száma tavaly 2333 volt. A jövőben a Vonovia évi 3-3,5 ezer lakást kíván eladni, azaz a portfólió nagysága érdemben nem változik.
