Mégis ragaszkodnának a készpénzhez a háborútól rettegő skandináv országok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Ukrajna elleni orosz invázió valóságos pánikot váltott ki a skandináv országok körében, aminek számos eredménye van a svéd és a finn NATO-csatlakozástól egészen odáig, hogy Svédország ismételten felállította pszichológiai védelmi osztályát az álhírek ellenében vagy éppen odáig, hogy Norvégia megerősíette Oroszországgal közös határának a védelmét.
Háborús félelmek miatt került előérbe a készpénz
A paranoia mára pedig eljutott addig, hogy a következő hónapban a svéd hadügyminisztérium minden háztartásba elküldi a krízis vagy háború esetére jótanácsokkal szolgáló kiadványát – derül ki a The Guardian tudósításából, mely a háborús félelmek kapcsán a készpénz újbóli előretöréséről szól. A skandináv országok a gyors internetkapcsolat, magasfokú digiális ismeretek és számos fintech-vállalkozás otthonai, így mára a készpénz eltűnőben van a digitális fizetések világában.
A háborús vészhelyzet azonban a készpénzmentes tervek újragondolására sarkallta a döntéshozókat, egyben rávilágítva a digitális megoldások kockázataira is.
Svédországban hat bank hozott létre mobilfizetési hálózatot 2012-ben Swish néven, aminek van norvég megfelelője Vipps néven is, mely 2022-ben összeolvadt a dán MobilePay-jel és a múlt hónapban elindult Svédországban is. 2018-ban a svéd jegybank egykori alelnöke azt jósolta, hogy az ország 2025-re készpénzmentessé válik.
Kérdés, hogy az emberek visszatérnek-e a készpénzhez
A hibrid hadviseléstől tartva azonban ez aligha következik be, hiszen egy kibertámadás vagy egy áramkimaradás az egész fizetési rendszert leállíthatja. Ezért a fentebb említett, háború esetére szóló tanácsokkal szolgáló svéd kiadványban is azt javasolják, hogy a svédek tartsanak otthon legalább egy heti kiadást fedező készpénzt, sőt fizessenek is azzal minél gyakrabban, hogy ne vesszen ki a fizetések kínálatából.
A kormány ezen kívül azon is gondolkozik, hogy törvényileg biztosítsa bizonyos termékek elérhetőségét készpénzzel. Bár az továbbra is törvényes fizetőeszköz az országban, ha a kereskedők készpénzmentessé tehetik magukat, ha ezt jelzik a vásárlók felé. Norvégiában a vásárlóknak joguk van készpénzzel fizetni ugyan, de a digitális megoldások térhódítása mellett ezt gyakran nem tartják be.
A nyáron ezért a kereskedőket október 1-től bírsággal fenyegető új szabályok születtek az országban, ha azok nem fogadják el a készpénzt.
Az igazságügyi és közbiztonsági minisztérium pedig szintén azt javasolja, hogy tartsunk otthon készpénzt, a fizetési rendszerek sérülékenységének az esetére. A kormány pedig igyekszik megerősíteni a készpénz szerepét a válságok esetére. Márpedig a digitális fizetésekhez áramra és internetre vagy térerőre is szükség van, így az ezek ellen indított támadás esetén a készpénz válhat az egyetlen használható megoldássá.
A magánszektor erőltette az átállást
A svéd jegybank kutatója, Max Brimberg szerint a digitális átmenetet főként a magánszektor hajtotta, miután több bank készpénzmentessé tette a fiókjait, megkönnyítve az átállást az erre egyébként is fogékony társadalom számára. A fizikai üzeletekben a készpénzes fizetések aránya a 2012-es, közel 40 százalékról mára 10 százalékra csökkent, ami a készpénz eltűnésével fenyeget.
A kutató szerint ezt egyre nagyobb aggodalommal figyeli mind a kormány, mind a jegybank, hiszen
a digitális megoldások sérülékenysége miatt és mert államilag kibocsátott, a készpénz fontos szerepet játszik a fizetési szolgáltatások világában.
A svéd központi bank persze oly sok társához hasonlóan gondolkozik a digitális jegybankpénz fejlesztésén is, ám a továbblépéshez politikai felhatalmazásra lenne szüksége.
Ugyanakkor Hans Liwang professzor a Svéd Védelmi Egyetemről úgy véli, hogy nincs bizonyíték a készpénz előnyeire egy válsághelyzetben, sőt például Ukrajnában pont a digitális megoldások segítették a rendszer ellenálló képességét.
