A minimálbér-emelés mellékhatása: nőnek a jövedelmi küszöbök a lakossági hiteleknél

A lakossági hitelek feltételeiben is hozott változásokat a minimálbér januári emelése: miután a bankok a termékeik egy részénél a mindenkori minimálbért adják meg alsó jövedelmi küszöbnek, az adósoknak sok helyen az eddigi, valamivel több mint 177 ezer helyett már 193,4 ezer forint rendszeres havi jövedelmet kell igazolniuk – derül ki a pénzintézetek honlapjain szereplő termékismertetőkből.

A minimálbér-emelésre még nem minden bank reagált, van, ahol még a régi, 177 ezres követelmény szerepel a feltételek között: ennek viszont nincs nagy jelentősége, pár napon belül valószínűleg minden érintett hitelterméknél módosítják ezt a pontot. A változás egyébként elsősorban a lakáshitel felvételében gondolkodó ügyfeleket érinti: a fogyasztási hiteleknél – így például a személyi kölcsönöknél vagy az áruvásárlási hiteleknél – a termékek jellegéből adódóan előfordulnak ennél alacsonyabb alsó jövedelmi limitek is. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a kisebb, havi 20-30 ezer forintos törlesztési teherrel járó fogyasztási hiteleket nemcsak aktív dolgozók, hanem esetenként nyugdíjasok is igénybe veszik, illetve olyanok, akiknek a ténylegesen igazolható jövedelme nagyon alacsony.

A hitel felvételéhez elvárt minimális jövedelem emelkedésének ugyanakkor inkább elméleti a jelentősége, hiszen nagyobb összegű kölcsön felvételére általában a magasabb havi bevétellel rendelkező háztartások vállalkoznak, leginkább azok, ahol több, rendszeres jövedelemmel rendelkező családtag is van. Éppen ezért a limitek emelkedése biztosan nem gyakorol érdemi hatást a hitelkereslet alakulására.

Az utóbbira egyébként tavaly egyáltalán nem lehetett panasz: a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a lakáshiteleknél 1121,3 milliárd forintot ért el a 2024 első tíz hónapjában megkötött új szerződések összege, ami majdnem a két és félszerese az egy évvel korábbi 464,6 milliárdnak. Ennek alapján pedig szinte biztosra vehető, hogy tavaly új kihelyezési rekord született a lakáshiteleknél, hiszen az eddig csúcsévben – 2021-ben – valamivel több, mint 1300 milliárd forintnyi lakáscélú kölcsönt helyeztek ki a bankok. A személyi kölcsönöknél pedig már 681,6 milliárd forintnyi új szerződésnél járt a piac október végén, vagyis csak az a kérdés, hogy a 2019 egészére kimutatott 558,7 milliárd forintos rekordot végül mennyivel sikerült túlszárnyalni. A babaváró hitelnél pedig úgy tűnik, hogy a 2019 és 2022 között megszokottnál alacsonyabb szinten stabilizálódik a piac: a múlt év első tíz hónapjában 208,9 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a bankok, ami nem egészen 6 százalékkal ugyan, de már meghaladta az egy évvel korábbi volument.