Kevesebb kár, nagyobb nyereség
A magyar biztosítók – fióktelepek teljesítménye nélkül számolt – tavalyi teljes díjbevétele 1204 milliárd forintra emelkedett, de az is várható volt, hogy a növekedés dinamikája megtorpant a koronavírusválság idején – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója. A szerződések száma 0,5 százalékkal így is 14,82 millióra nőtt.
A teljes piac 4,7 százalékkal bővült, a nem életbiztosítási terület 5,2 százalékkal, 674 milliárd forintra nőtt, az életág díjbevétele pedig 4 százalékkal, 530 milliárd forintra emelkedett.
Az életágban a várakozásoknál jobb lett a teljesítmény. Pandurics Anett szerint az ügyfelek, a biztosítók és a közvetítők is megtalálták a megoldást arra, hogy a válság idején is eljuttathassák a biztosítási termékeket az ügyfelekhez. Ezt mutatja, hogy
Jól mentek a befektetéshez kötött unit linked biztosítások is, bár itt a hozamhatás is érezhető. A másik oldalt az üzletágon belül tetemes súlyú vegyes életbiztosítások képviselik, ezek díjbevétele 10 százalékkal esett.
A nem életbiztosítási területen az utasbiztosítási piac díjbevétel-arányosan lényegében összeomlott a 60 százalékos csökkenésével,
ám Pandurics Anett szerint figyelemre méltó, hogy a szerződések száma „csak” 17 százalékkal csökkent. Ez azzal függhet össze, hogy az ügyfelek tavaly rövidebb utakra indultak, vagy belföldi utasbiztosítást vettek igénybe, amelynek átlagdíja lényegesen alacsonyabb, mint a nemzetközieké.
Tavaly 7,3 százalékkal nőtt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjbevétele, ehhez a fő hajtóerőt a szerződések 3,8 százalékos emelkedése adta, de az adatokban még visszaköszön, hogy az évközi váltások miatt az autók egy részénél még csak tavaly került be a díjba az addig külön számolt biztosítási adó. A fentiek alapján vélhetően az üzletág díjai nem vagy csak minimálisan emelkedhettek. Ezzel szemben Pandurics Anett szerint a kgfb-károk gyakorisága csak a második negyedévben csökkent érdemben, a következő hónapokban viszont már volt, hogy az előző évek adatait is meghaladta, mert a járvány miatt a korábban a tömegközlekedést használók is autóba ültek.
A Mabisz elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy
miközben a kárszámok pandémiás csökkenését a Magyar Nemzeti Bank is egyszeri hatásnak tekinti, tavaly is nőtt a kárrendezések költsége, mert emelkedtek a szervizóradíjak, a forint gyengébb árfolyama megdobta az alkatrészárakat, és a bírósági sérelemdíjak is radikálisan nőttek.
Összességében azonban 2020 károk és szolgáltatások szempontjából csendesebb éve volt a szektornak:
az életbiztosítási szolgáltatások nettó ráfordítása 6,5 százalékkal csökkent, míg a nem életági kárráfordítás csak 2,2 százalékkal emelkedett, 4 milliárd forinttal 204 milliárd forintra.
A díjbevétel-arányos kárráfordítás csökkenése megtámasztotta a szektort, amely a pandémia évében rekordösszegű, 84,1 milliárdos nettó eredményt ért el, 20,3 százalékkal nagyobbat a 2019-esnél.
Idei várakozásaikban a biztosítók Pandurics Anett elmondása szerint több forgatókönyvvel számoltak – például alapvető kérdés, hogy az idén lesz-e utazási szezon. Egyelőre az sem látható, hogy milyen hatásai lesznek a válság folytatódásának – a vállalati vagyonbiztosítások tavaly 10 százalékkal nőttek a nagyvállalati és 3 százalékkal a kkv-szektorban. A biztosítók a Mabisz elnöke szerint mindent el fognak követni, hogy a szerződéseiket megtartsák.
